Endgame - Pszichopatológia

Hogyan lehet az, hogy az egész dicsőített technológiai fejlődésünk – maga a Civilizációnk – olyan, mint egy balta egy pszichopata bűnöző kezében?

Albert Einstein

Amint a civilizáció először pszichológiailag és társadalmilag (és szemléletileg) alakítja az élőt holttá, és csak aztán fizikailag – ha egy fában a pénzt látjuk, akkor az erdőtlenítés elkerülhetetlen – így a civilizációt hasonló sorrendben kell visszafordítani, először pszichológiailag és társadalmilag (és látásmódban), és aztán fizikailag. Ha tudunk segíteni az embereken, hogy a fákban ne csak pénzt lássanak, akkor nem kellene oly keményen harcolnunk az erdőtlenítés megállításáért. Talán egyáltalán nem kellene harcolnunk. Természetesen ugyanez igaz a nemi erőszakot elkövetőkre, és más visszaélőkre: ha el tudnánk érni, hogy a nőket nőnek lássák, és ne egy használható tárgyként, akkor sokkal kevesebb nőt erőszakolnának meg. Ez igaz mindenkire, aki jogosultnak érzi magát valamire, a kizsákmányolás minden fajtájára minden kizsákmányoló által. Ha meg tudjuk változtatni a látásmódjukat, a viselkedésük is megváltozik.

De két probléma is van ezzel. Az egyik, hogy nincs rá idő. A foltos baglyok és márványos törpelummák ezen pillanatban is pusztulnak és nincs időnk, hogy megváltoztassuk Charles Hurwitz látásmódját [a Pacific Lumber vezérigazgatója]. Mégha lenne is, akkor utána meg kellene változtatnunk a helyére kerülő következő emberét is, mert Hurwitzot nagyon gyorsan kirúgnák, ha nem a profit maximalizálásával törődne. Bár tudom, hogy az elmék és szívek megváltoztatása rettentően fontos, főleg a fiatalok esetében (ezért is írtam könyvet az oktatásról), de azt is tudom, hogy ha csak erre várunk, a világ nagyrésze halott lesz, mielőtt ezek a gyerekek felnőnének (de ha feltesszük, hogy elég erős, meggyőző és széleskörűen tudnánk hatni, hogy begyógyítsuk a molesztálások, ipari oktatás, reklámok, stb. hatását az összes gyerekben, és elég erősek lennénk, hogy ezt a változást most azonnal előidézzük, akkor miért nem megyünk, és romboljuk le a gátakat mi magunk?).

A második probléma az, hogy ha lenne is időnk, nem lehet mindenkit meggyőzni. Emlékezzünk a majmokra, akik maradandóan megőrültek az izolált felnevelésüktől. [Állatkísérlet, a majmokat bármilyen élő környezettől teljesen elzárva táplálták. Az ilyen majom-anya földhöz csapdosta újszülöttjét, mert nem tudta mit kellene vele csinálnia.] Emlékezzünk a partnerüket bántalmazók visszaesési arányára. [Néhány kivételtől eltekintve, amikor az illető belátja a saját kegyetlenségét, a bántalmazó emberek viselkedésmódját nem lehet megváltoztatni.] Ami még ennél is rosszabb, a pszichopatákat, akik kultúránkat irányítják, a társadalom jutalmazza antiszociális, valójában pszichopata döntéseikért. Charles Hurwitz nagy jutalmat kap azért, hogy elpusztítja Dél-Kalifornia fenyőerdőit. E kultúra keretei között hülye lenne megváltoztatni a viselkedését. Természetesen ez igaz minden visszaélőre.

***

A pszichopata szót használtam Charles Hurwitz és a kultúránkat vezető többi ember jellemzésére. Nem alaptalanul. [Bár a pszichológiai és pszichiátriai iparban a szociopata kifejezés terjedt el a pszichopata helyett lényegében ugyanazon jelentéssel. Azért választom a pszichopata szót, mert a köznyelvben még mindig ez az ismertebb.] A pszichopatát úgy definiálhatnánk, mint egy olyan egyén, aki megbánás nélkül okoz szándékos kárt: „Az ilyen emberek impulzívak, érzéketlenek mások igényei iránt, képtelenek belátni tetteik következményeit vagy hosszú-távú célokat követni vagy elviselni a frusztrációt. A pszichopata egyént a bűntudat és szorongás érzésének teljes hiánya jellemzi, amelyeket egy antiszociális cseledet normális esetben kiváltana.” Dr. Robert Hare, aki régóta tanulmányozott pszichopatákat, kifejtette, hogy „a pszichopata legveszélyesebb jellemzői a majdnem teljes érzéketlenség mások jogai iránt, és a hajlam a kizsákmányoló és erőszakos viselkedésre. A pszichopaták megbánás nélkül elbájolnak, majd kihasználnak másokat a saját javukra. Hiányzik belőlük az empátia és felelősségtudat, és manipulálnak, hazudnak, becsapnak másokat senki más érzéseivel nem törődve.” Hare azt is kijelenti, hogy „túl sok emberben van meg a képzet, hogy a pszichopaták általában gyilkosok vagy bűnözők. Az átlagember nem elég tájékozott ahhoz, hogy átlásson a szociális sztereotípiákon, hogy megértse, hogy pszichopata lehet egy vállalkozó, politikus, vezérigazgató, vagy más sikeres egyén, aki valószínűleg sohasem lát börtönt belülről.”

Válogathatunk a definíciók közül. Mind fennáll Hurwitzra, a nagyvállalatokra és vezetőikre, és általában társadalmunk vezetőire.

***

A mai New York Times-ban megjelent egy cikk „Rossz (és jó) hírek a sarkvidéki melegedésről” címmel. Így kezdődik: „Évtizedes sarkköri klímakutatások első alapos összegzése alapján a régió nagymértékű változásokon megy keresztül, többek közt visszahúzódnak a gleccserek és fagyott tengerek, olvad az örökfagy, változásnak a tengeráramlatok és légmozgások, és ezek nagy valószínűséggel ártanak a helyi közösségeknek, az állatvilágnak és gazdasági tevékenységeknek, miközben néhány előnyt is nyújtanak.”

Előnyök? Ezek lennének: „A változások lehetséges pozitív hatásai közt van a jósolt növekedés a tengeri halállományban, és bizonyos terülteteken jobb körülmények alakulhatnak ki a mezőgazdálkodás és az erdőgazdálkodás számára, valamint nagyobb területen hozzáférünk a sarkvidéki vizekhez. [A halállományról szóló rész természetesen képtelenség] Az ottani tengerfenék kőolaj- és földgáztartalékai, amit eddig vastag jégréteg fedett, hamarosan kitermelhetőek lesznek, és a jégmentes kereskedelmi utak Szibériába nyaranta jelentősen csökkenthetik a szállítási utat Európa és Ázsia között.”

Ilyen „előnyökről” beszélni a természeti világ kárára őrültség: a fizikai valóságtól való elszakadtság jele.

***

A globális felmelegedés sokkal rosszabb is lehet, mint bármelyikünk félelmei. Nem tudom ezt jobban érzékeltetni, mint John Atcheson a Baltimore Sun-ban: „Természetes úton létrejött üvegházhatású gázok hatalmas mennyiségben vannak az északi jeges talajba és a tengerfenékbe zárva. Ezek a klarátoknak nevezett jegek 3000-szer annyi metánt tartalmaznak, mint amennyi a légkörben van. A metán a széndioxidnál több mint 20-szor erősebb üvegházhatású gáz.

„Most jön az ijesztő rész. Néhány fokos hőmérséklet-emelkedés elegendő lenne ahhoz, hogy ezek a gázok elkezdjenek felszabadulni a légkörbe, ami tovább emelné a hőmérséklet, ami még több metánt szabadítana fel, tovább melegítve a Földet és az óceánokat, és így tovább. 400 gigatonna metán van a fagyott sarkköri tundra alatt – elég hogy elindítsa ezt a láncreakciót – és az Arctic Council [világszínvonalú klímatudósok csoportja, akik a globális felmelegedés legjobb megértésén dolgoznak] által jósolt felmelegedés elég ahhoz, hogy megolvassza a klarátokat, és kiengedje ezeket a gázokat a légkörbe.

„Ha egyszer beindul, ez a körfolyamat a globális felmelegedés olyan szintjét érheti el, amelyről még a legpesszimistább világvége-hirdetők sem beszélek.

„Ez egy hisztérikus környezetvédők által kiagyalt apokaliptikus fantázia lenne?

„Sajnos, nem. Erős geológiai bizonyítékok vannak rá, hogy valami hasonló már legalább kétszer megtörtént.

„Ezen katasztrófák közül a legutóbbi körülbelül 55 millió éve történt, amit a geológusok Paleocén-Eocén Hőmérsékleti Maximumnak neveznek (angol rövidítés: PETM), amikor a metánkitörés hirtelen felmelegedést és masszív kihalásokat okozott, több mint 100000 évre megbolygatva a klímát.

„E katasztrófák ükapja 251 millió éve történt, a permi időszak végén, amikor metánkitörések majdnem minden életet eltöröltek a Földön. A kövületekben megjelenő halfajok 94 százaléka hirtelen eltűnt, ahogy az oxigénszint lezuhant, és az élet a kihalás szélén táncolt. A következő 500000 évben néhány fajnak sikerült megerősödnie az ellenséges környezetben. 20 és 30 millió év közötti idő kellett hozzá, hogy a legelemibb korallok újratelepedjenek, és az erdők újranőjenek. Néhány területen több mint 100 millió év alatt állt csak helyre az ökoszisztémák előző egészséges diverzitása.”

Emlékeztess megint a globális felmelegedés előnyeire.

Emlékeztess, hogy miért is nem használunk minden szükséges eszközt – és úgy értem bármely és minden eszközt – hogy ezt megakadályozzuk.

***

Hányszor kell még elmondani: A globális felmelegedés sokkal rosszabb is lehet, mint bármelyikünk félelmei. Egy másik cikk: „Kutatók egy új és esetlegesen pusztító veszélyt találtak az ipar és közlekedés által előállított széndioxid hatalmas mennyiségében, amelyek máris klímaváltozással fenyegetik a bolygót.

„Arra figyelmeztetnek, hogy a világ óceánjait gyorsan elsavasítja, amint feloldódik a tengervízben, hatalmas mennyiségű tengeri életformát veszélyeztetve. Az óceán elsavasodása [amint a feloldódott széndioxid a vízzel reagálva szénsavat alkot] kiirthatja a mikroszkopikus planktonokat, ami a tengeri tápláléklánc legalja, és így egyenesen végzetes következménye lehet a kagylókon át az emberek által is fogyasztott halfélékre is, mint a tőkehal. Máris komoly hatással van az olyan organizmusokra, mint a korallok, és megkérdőjelezi a korallzátonyok jövőjét.”

Emlékeztess még egyszer a globális felmelegedés előnyeire.

Emlékeztess, hogy miért is nem használunk minden szükséges eszközt – és úgy értem bármely és minden eszközt – hogy ezt megakadályozzuk.

***

A pszichopatológia működésben.

A tudósok végre felfedezték, hogy a madarak intelligensek. Egy New York Times-beli cikk szerint: „A mai Nature Neuroscience Reviews-ban madártudósok egy nemzetközi csoportja úttörő felfedezésről számol be. Majdnem minden hibás, amit az anatómiai könyvek a madarak agyáról írnak, mondják. Az madáragy van olyan komplex, rugalmas és találékony, mint bármely emlősagy, állítják, és ideje lenne egy jobb nevezéktant bevezetni, amely jobban tükrözi a madár- és emlősagyakról szerzett legújabb ismereteket.”

Eddig rendben volnánk. Természetesen nincs szükségünk tudósokra, hogy megmondják nekünk, hogy a madarak intelligensek: a madarak maguk is jó munkát végeznek, ha csak figyelünk rájuk.

Ez a felfedezés, hogy a madarak intelligensek, Dr. Peter Marler szerint egy forradalom része. Ismét, eddig rendben volnánk. De az ő forradalma nem azonos az enyémmel. Itt az övé: „Úgy gondolom, a madarak le fogják cserélni a fehéregeret, mint a funkcionális neuroanatómia tanulmányozásának leghasznosabb alanyát.”

Lássunk tisztán: miután a tudósok hosszú évek után rájöttek arra, amit mindvégig tudhattak volna, hogy a madarak valójában tudatos, intelligens, komplex lények, az első hajlamuk az, hogy kínozzák őket.

Ez a pszichopatológia lényege. Ez a civilizáció lényege.

***

Amint korábban végigmentem a visszaélők jellemzőin és bemutattam, hogy a kultúra egészére is teljesülnek, szeretném megtenni ugyanezt a pszichopaták tulajdonságaival is, csak sokkal rövidebben. Ezen karakterisztikák a WHO által kiadott ICD-10 Elmebetegségek és Viselkedészavarok Osztályozása című dokumentumban szerepelnek (Geneva, 1992), az F60.2 szekcióban a disszociális (antiszociális) személyiségzavarról:

A: Hideg érzéketlenség mások érzései iránt.

B: A társadalmi normák, szabályok és kötelezettségek iránti felelősség és tisztelet mély és állandó hiánya.

C: Képtelen kapcsolatokat hosszútávon fenntartani, bár nem esik nehezére kialakítani őket.

D: Nagyon alacsony frusztráció-tűrés, ami könnyen agresszióhoz, erőszakhoz vezet.

E: Képtelen bűntudatot érezni és tanulni a tapasztalataiból, főként a büntetésből.

F: Feltűnő hajlandóság, hogy másokat hibáztasson vagy hihető racionalizációkat adjon a viselkedésére, ami miatt összeütközésbe került a társadalommal.

Felteszem látható, hogyan teljesülnek ezek a kultúránkra általában, és az ezt irányító emberekre.

Hideg érzéketlenség mások érzései iránt. Hova is nézzünk? Törődtek-e valaha a civilizáltak az őslakosok érzelmeivel, akik földjét ellopták? Mi a helyzet a félmillió iraki gyermekkel, akiknek a haláláról Madame Albright úgy nyilatkozott, hogy egy olyan ár, amit a hatalmon lévők hajlandóak megfizetni?

Hányszor hallottuk, hogy semmilyen érzelemnek nincs helye a tudományos kutatásban? Hányszor hallottuk, hogy semmilyen érzelemnek nincs helye a kemény anyagiakról szóló döntésekben?

Nem csak nem vesszük figyelembe a kultúránk által elpusztítottak érzelmeit, hanem a legtöbb esetben „tudományosan” tagadjuk is ezek létezését. Vannak a vágóhídra terelt csirkéknek érzelmeik? Mi van a sertésekkel? A majmokkal, akiket élveboncolnak? Mi van a fákkal? A folyókkal? Kövekkel? A kultúra nem csak „hideg érzéketlenséget” mutat mások érzései iránt, hanem az érzelmek létezését is tagadja.

Továbbá a társadalmi normák, szabályok és kötelezettségek iránti felelősség és tisztelet mély és állandó hiánya. Természetesen a civilizáltak folyamatosan felelőtlenek: nem tudom, mi lehetne felelőtlenebb a bolygó megölésénél. Tehát az egyik rész teljesül, de mivel az adott társadalom teljes egészében ebben a zavarban szenved, nem használhatjuk saját normáit, szabályait és kötelezettségeit ítélkezésünk alapjául. Ez olyan lenne, mint ha azt kérdeznénk, hogy Ted Bundy vajon a saját normái, szabályai és kötelezettségei alapján viselkedett-e. És mik a társadalmunk normái, szabályai és kötelezettségei? Normák: a nők megerőszakolása, gyerekek bántalmazása, földterületek letarolása. Szabályok: törvények, amelyeket a hatalommal bírók hoznak, hogy fenntarthassák saját hatalmukat. Kötelezettségek: annyi hatalmat szerezni, amennyi csak lehetséges, és sose megszegni e könyv negyedik premisszáját; tehát mindig – mindig – megvédeni a visszaélőket és a kizsákmányoló társadalmi rendszereket.

De nézzük távolabbról, és beszéljünk arról, mik a bolygónkon való fenntartható életmód normái, szabályai és kötelezettségei: például az alapvető ragadozó-zsákmány kapcsolat, legalább annyit visszaadni a földterületnek, mint amennyit elveszel, és a hosszútávú emberközi és fajközi kooperatív berendezkedés. Őslakosok tömegeiről olvastam, akik azt mondták, hogy nem értik a civilizáltakat, mert a civilizáltak megszegik az élet minden szabályát. Emlékezzünk Sauk Makataimeshiekiakiak (Fekete Sólyom) szavaira: „Egy Indián, aki olyan rossz lenne, mint egy fehér ember, nem élhetne közöttünk; halálbüntetést kapna, és a farkasok falnák fel. A fehér emberek rossz tanítók; hamis álcákat hordanak, és hamis üzleteket kötnek; a szegény Indián arcába mosolyognak miközben átverik; kezet fognak velük, hogy megnyerjék őket, hogy leitathassák és megcsalhassák őket, és tönkretegyék feleségeiket. Megmondtuk nekik, hogy hagyjanak minket békén; de jöttek utánunk és körülfogtak mindet, mint egy kígyó. Az érintésük is mérgező. Nem vagyunk biztonságban. Veszélyben élünk. Olyanokká válunk, mint ők, álszentekké és hazudozókká, házasságtörőkké, lusta disznókká, csak locsogó és nem dolgozókká.”

Továbbá a pszichopata képtelen kapcsolatokat hosszútávon fenntartani, bár nem esik nehezére kialakítani őket. Mennyi ideje van e kultúra ezen a kontinensen? Én Tolowa földön élek, a Tolowák legalább tizenkétezer éve éltek itt (ha a tudománynak hiszel, és az idők kezdete óta, ha a Tolowáknak). Tartós kapcsolatban éltek emberi és nem-emberi szomszédaikkal. Mi nem. Nehéz tartós kapcsolatot fenntartani azokkal, akiket kizsákmányolsz.

A pszichopatáknak nagyon alacsony a frusztráció-tűrése, ami könnyen agresszióhoz, erőszakhoz vezet. Hányszor szállt meg az USA más országokat? Hány őslakost mészároltak le a civilizáltak? Milyen kevés kifogás elég mindig ehhez az agresszióhoz?

A következő tulajdonság, hogy képtelen bűntudatot érezni és tanulni a tapasztalataiból, főként a büntetésből. Mennyi bűntudatot érez Charles Hurwitz az ősi fenyőerdők kiirtása miatt? Miután erdőtlenítették a Közel-Keletet, a Földközi-tenger térségét, Nyugat-Európát, a Brit szigeteket, Írországot, Észak- és Dél-Amerika nagyrészét, Afrikát, Óceániát és Ázsiát, és az erdőtlenítésből származó károk naponta halmozódnak, tudnánk őszintén azt mondani, hogy a kultúránkat vezetők tanulnak a korábbi tapasztalataikból? És mennyit profitálnak kultúránk emberei abból, ahogy újabb és újabb tisztának ígért technológiákat vezetnek be, amelyek végül széleskörű pusztulást okoznak? Mennyit tanulnak abból, hogy megváltoztatták a klímát a kőszén, olaj és földgáz elégetésével? Megállítja ez őket abban, hogy génmódosítással kísérletezzenek? Vagy mi a helyzet a nanotechnológiákkal? Tanulni fognak az atombomba iránti hajszából? A mezőgazdasági mérgekből? Gátakból? Természetesen nem.

Végül: feltűnő hajlandóság, hogy másokat hibáztasson vagy hihető racionalizációkat adjon a viselkedésére, ami miatt a pszichopata összeütközésbe került a társadalommal. Mennyi felelősséget visel Hurwitz a tetteiért? George W. Bush az övéiért? Az átlag nemi erőszaktevő a sajátjáért? Bush az erdőtüzek veszélyeire hivatkozik, hogy erdőtlenítsen. Clinton és társai a bogarakra kenték. Ugyanaz a régi pszichopata sztori. És elegem van belőle.

Régóta használom a hasonlatot, hogy a véges bolygónkon a domináns kultúrával együttélni olyan, mintha egy pszichopatával lennénk egy szobába zárva. Nincs kiút, és bár a pszichopata lehet, hogy előbb más célpontokat választ, végül mi is sorra kerülünk. Előbb-utóbb harcolnunk kell. Megkerülhetetlenül. És minél hamarabb vesszük fel a harcot – minél hamarabb megöljük ezt a pszichopatát – annál több élet marad a bolygón.

(Részlet Derrick Jensen: Endgame című könyvéből,  Mohari András fordítása alapján)