Helyi pénz

A kamatteher

,,A pénz, amelyet nap mint nap használunk, kétféle, egymásnak ellentmondó célt szolgál: egyrészt csereeszköz, a munkamegosztás feltétele, így minden civilizáció alapja; másrészt felhalmozható dolog, s e minőségében akár akadályozhatja is a cserekereskedelmet. Egy zsák alma, ha nem veszik meg, előbb-utóbb elrohad, a pénz azonban, amelyért megvennék, megőrzi eredeti értékét akkor is, ha tulajdonosánál marad. Mivel a pénz értékálló és mindenre használható joker, kamatot lehet kérni érte. Tulajdonosa úgy szedhet kamatot, hogy a kisujját sem kell megmozdítania.

Minden ár kamatot tartalmaz, amelyet a termelő és a szolgáltató fizet a banknak azért, hogy gépekhez és épületekhez jusson. A szemétdíjnak például körülbelül 12%-a, a vízdíjnak 38%-a, a lakbérnek pedig 77%-a kamat. Egy 40 m2-es lakás esetében, amely 150 000 német márkába kerül, ez körülbelül 750 000 márkát jelent száz év alatt. Minden ár, mellyel életünkben találkozunk, átlagosan 30-50% kamatot vagy tőkeköltséget tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy ha kamat helyett forgalmi illetéket vezetnénk be, legtöbbünknek megduplázódna a jövedelme, vagy ugyanazon életszínvonalért arányosan kevesebbet kellene dolgoznunk."

Ezeket a gondolatokat a század elején, csaknem száz évvel ezelőtt írta Gesell. Azóta némiképp változott a helyzet. Ma minden egyes dollár értékű árúra négy dollár terhet rak a nemzetközi pénzügyi rendszer. Azaz, ha veszel egy cipőt ötven dollárért, abból tíz dollár volt a cipő, és negyven dollár az előállítást, a szállítást és az értékesítést terhelő kamatköltség.  

Bernard Lietaer becslése szerint a rendelkezésre álló pénzmennyiség 2-3%-a is elég volna ahhoz, hogy világszerte minden áruforgalmat le lehessen bonyolítani. A többi 97% spekulációs célokat szolgál, és nemcsak teljes mértékben terméketlen, de veszélyes is mindenki számára - főleg azért, mert javarészt olyan emberek és szervezetek kezében összpontosul, akiknek és amelyeknek egyetlen céljuk, hogy még több pénzt szerezzenek vele.

Mit tud ezzel szemben a szabadpénz?

Nos a helyi kibocsátású, és a helyi közösség felügyelete alatt álló szabadpénzt korlátozott időtartamra hozzák forgalomba. Hosszútávú megtakarítás esetén tehát ezt a pénzt le kell kötni vagy befektetni.

Ennek eredményeként ott, ahol szabadpénz kerül forgalomba:

- Többet költenek az emberek fogyasztásra és beruházásra

- A fogyasztók felesleges pénzüket vállalkozások fejlesztésére fordítják

- Teljes foglalkoztatás: Munka mindenkinek, aki dolgozni akar

- A gazdasági növekedést a közösség tudja szabályozni

- A kamatok hosszabb távon nullára esnek le

- Megszűnik az óriási társadalmi egyenlőtlenség

- Hosszabb távon mindenkinek kevesebb órát kell dolgoznia hetente

Irving Fisher az Egyesült Államok egyik legismertebb közgazdásza és pénzteoretikusa magát "Gesell kereskedő szerény tanítványának" nevezte, és támogatta a kamatmentes pénzzel folytatott kísérleteket az USA-ban.

,,A szabadpénz - mondta a harmincas évek elején Fisher - a legjobb szabályozója lehetne a pénz forgási sebességének, amely a legzavaróbb tényezője az árszínvonal stabilizálásának. Helyes alkalmazása esetén néhány hét alatt kisegítene bennünket a válságból."

Bizonyíték, nem ígéret

A harmincas években a geselli szabad gazdaság hívei vállalkoztak arra, hogy kísérleteket folytatnak kamatmentes pénzzel elgondolásaik helyességének bizonyítására. Németországban, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban fáradoztak szabadpénz bevezetésén, hogy a munkanélküliséget megszüntessék. A legsikeresebbnek az osztrák Wörgl kísérlete bizonyult.
A wörgli kísérlet bebizonyította, hogy Gesell receptje helytálló. A polgármester vezetésével a város 1932 nyarán beindított egy közmunkaprogramot, ahol az elvégzett munkáért az önkormányzat kuponnal fizetett. A kuponokat valamennyi helyi kereskedő elfogadta, mivel a város vezetése garantálta, hogy bármikor visszaválthatják azokat a hivatalos Schillingre - ehhez az egyik helyi bankban elhelyezték a szükséges mennyiségű Schillinget. Mivel a kupon minden hónap végén veszített értékéből 1 %-ot, mindenkinek érdekében állt minél hamarabb elkölteni. Ez a helyi gazdaság élénküléséhez vezetett, a termelés csökkenése leállt, fellendült a foglalkoztatás. Újra tudtak adót fizetni a helyi lakosok, sőt, hogy ne kelljen tartani a pénzt, és érvényesítő bélyegeket venni, gyakran már hamarabb befizették adójukat.
Abban az időben, amikor Európa sok országában tetemes munkanélküliséggel kellett harcolni, Wörglben egy év alatt a munkanélküliség 25%-kal csökkent. A munkanélküliség csökkenése, a közmunka során megszépült parkok, leaszfaltozott és csatornázott utak, a megépült síugrósánc, mosoda, a felújított híd élénk érdeklődést váltott ki. Az eredményt akkor a sajtó a wörgli csoda néven emlegette, és száz további település szerette volna bevezetni a helyi pénzt, azonban az Osztrák Nemzeti Bank betiltotta a hasonló kezdeményezéseket.

Síklaky István

Szeretet

A szeretet szintje távolról sem az emberiség jellemző tudati szintje. A világ lakosságának hetvennyolc százaléka áll az alapvető becsületesség szintje alatt, tehát a negatív tartományra összpontosít. A bolygó lakosságának mindössze két százaléka éri el a feltétel nélküli szeretet szintjét, amelyet „szeretetteljességnek" lehet nevezni.
A szeretet egyfajta tudatosság, hozzáállás, összefüggésrendszer az élet megértéséhez. A szeretet a Valóság legfőbb mozzanata, a Szellem egysége és lényege. A szeretet megtagadása Isten magtagadása. A szeretetet a szembeállítás és az ítélkezés fedi el. A társadalom túlnyomó része nem tekinti ésszerűnek, hogy a szeretetből kiindulva hozzon döntést vagy cselekedjen. Az ország lakosságának egész rétegei tartják a gyengeség jelének embertársaik szeretetét. Valójában az emberiség a maga hasznát, önérzete fenntartását, javakat, hatalmat és a bosszú és megtorlás eszközeként szolgáló büntetés jogát akarja.
Az Egyesült Államok, azaz a „szabadság" földje több embert és lakosságának nagyobb hányadát zárja börtönbe, mint Kína kivételével bármely más ország. A társadalom „hadat üzen" problémáinak, amelyek így természetesen megsokszorozódnak. Az erőszak hatástalan és gyenge pótlék az erő helyett. Ezzel szemben az emberek szeretettől és tisztelettől vezérelve szinte bármit megtesznek, a félelem azonban csak kevéssé sarkallja őket. A tisztelet szülte hűség nélkül egyetlen tábornok sem parancsolhatja meg csapatainak az engedelmességet, a szeretet tiszteletnek nevezett tulajdonsága nélkül pedig zendülés és lázadás törne ki. Az erőszak csak ideiglenes megoldásokat szül. Minden birodalom elbukott, amelyben félelem uralkodott. Az Isten szeretete helyett a félelemre és bűntudatra építő vallások eredendően gyengék.
A szeretetteljesség egyfajta viszonyulás a világhoz. Olyan nagylelkű hozzáállás, amely látszólag jelentéktelen, de hatékony módon fejezi ki önmagát. Arra vágyik, hogy boldoggá tegyen másokat, vidámmá varázsolja a napjukat és könnyítsen terheiken. Az is felér egy kinyilatkoztatással, ha pusztán barátságosan és udvariasan viselkedünk mindenkivel, aki napközben az utunkba akad. A szeretetteljességgel szembesülő emberek reakciójából kiderül, hogy ez nem köznapi hozzáállás. Sokan meglepődnek, sőt a végletekig meghatódnak. -Soha nem dicsér meg senki a munkámért, mindenki csak panaszkodik - halljuk majd tőlük. A legtöbben, akik a saját igényeikre és gáncsoskodó hozzáállásukra összpontosítanak, szemlátomást észre sem veszik az élet jó oldalát, és képtelenek reagálni rá. Magától értetődőnek veszik mások szolgálatait, amire az a magyarázat: - Nos, pénzt kapnak érte, nem? (Ami aztán végképp mellékes.)
A társadalom jelentős hányada a szeretetlenség szintjén él és cselekszik. Az óriásvállalatokat és az állami szerveket csak működésük fagyos légkörével lehet jellemezni. Nem vetődik fel a hála érzése, de nem is tekintik olyasminek, aminek helye volna a társadalomban. A szeretetet „érzékenykedésnek" tartják, és lenézik. Tehát a társadalom párkapcsolatokra, az anyákra és gyermekeikre, vagy a kutya és gazdája viszonyára korlátozza a szeretetet. Férfiak esetében csak néhány területen van létjogosultsága a szeretetnek, megnyilvánulhat például a családjuk, a sport, a hazájuk vagy a kocsijuk iránt.
Az élet „gondoskodás" terén nyújt még széleskörű lehetőséget, ami társadalmilag elfogadott, és mindenki számára nyitott. A „gondoskodás" tág teret kínál a szeretet kifejezésére és kiszélesítésére. Az emberek azt mondják, hogy nem lelnek szeretetre, mintha ez olyan dolog volna, amit meg kell szerezniük. Ha nem fukarkodunk a szeretettel, hamar felfedezzük, hogy szeretettel vagyunk körülvéve, csak eddig nem tudtuk, hogyan juthatunk hozzá. A szeretet valójában mindenütt jelen van, mindössze fel kell ismernünk.

A világegyetem úgy válaszol a szeretetre, hogy megmutatja a szeretet túlsúlyát. A szokványos érzékelés elől rejtve van, de a tudatosságot a szeretet-teljesség teszi kifinomulttá. A tudatosság képessége túlmutat az érzékeken és az érzelmeken. Ha megszüntetjük az emberszerű tulajdonságok kivetítését és a korlátokat, kiderül, hogy a Teremtés istenisége révén minden eredendően tudatos, és szeretetet áraszt.
Minden növény tudatában van környezetének, és tisztában van vele, ha csodálják és tisztelik, amit lényegéből fakadó tökéletessége és szépsége meg-ismertetésével viszonoz. Minden egyes növény egyedülálló, teremtőképes műalkotásként jelenik meg, és tökéletesen kifejezi lényegét. A Teremtés egészéből az isteni természet sugárzik azok számára, akik képesek látni. A természet olyanná válik, mint a gyerekeknek készült rajzfilmek, amelyekben a fák mosolyognak, az állatok beszélnek és a virágok vidáman hajladoznak. Az érzékelés megszűnésével a csodák világa tárul fel. Minden létező dolog tudatos, és a Teremtés Teljességének folyamatos megnyilvánulásaként ismeri fel magát.

David R. Hawkins: A valódi én hatalma

Mikulás

"Kedves Mikulás, Te ott élsz az Északi Sarkon és eljössz minden évben a jó gyerekekhez. Megkérdeztem Mr. Randallt a tudomány tanáromat erről. Hat milliárd ember él ezen a földön, és ebből kettőmilliárd gyerek. Nem mindegyik jó. Tudom, Te nem viszel ajándékot a muszlim, a zsidó, a hindu és hasonló gyerekeknek, de ezen felül 600 millió gyerek él 190 millió házban a világon. Tudom, Te csak akkor jössz el, amikor minden gyerek alszik már, ez karácsony este 9 óra körül van. Így ha Te Nyugatnak haladva, a napkelte irányába végzed munkád, 31 órád van, ami 1390 házat jelent másodpercenként. Hogy tudsz ilyen elképesztő gyorsan leparkolni a szánoddal, bejutni a kéményen és vissza? Mr. Randall azt mondta, ennek három magyarázata lehet. Az egyik, hogy a szánod majdnem fénysebességgel halad, így olyan hatásod lehet időre, térre, tömegre és energiára, amely jelen tudásunkat meghaladja. A másik magyarázat, hogy Te varázsló vagy, és Mr. Randall szerint ez az, ami meghaladja az értelmünket. A harmadik lehetőség, hogy Te nem létezel, ill. csak mítoszok formájában, melyeket a mamám kreált, ami viszont azért nem lehet, mert a rénszarvasaid minden évben megeszik a répát, amit kiteszek, de a mamám viszont utálja a répát..."

egy angol kislány