A világ civil- és gazdaszervezeteit egyaránt felháborította, mikor a közelmúltban fény derült a Bill and Melinda Gates Alapítvány és a mezőgazdasági óriáscég, a Monstano közötti kapcsolatra.
Nemrég egy pénzügyekkel foglalkozó honlap megjelentette a Gates Foundation befektetési portfolióját, benne azzal a 2010 második negyedévében vásárolt 500 000 Monsanto részvénnyel, melynek értékét 23.1 millió dollárra becsülik.
„Az alapítvány Monsanto-s befektetései két alapvető szempontból is problematikusak" - mondta Phil Bereano, a University of Washington professzora, aki a géntechnológia elismert szakértője. „Először is, a Monsanto híres arról, hogy világszerte durván figyelmen kívül hagyja a kistermelők érdekeit és jóllétét, emellett a környezetvédelmi bizonyítványa is döbbenetes. A Monsanto-val ápolt erős kapcsolat igencsak kérdésessé teszi egy olyan alapítvány hitelességét, mely az afrikai mezőgazdasági fejlődés egyik motorja kíván lenni, s melynek az az állítólagos célja, hogy az ilyen kisgazdaságok segítésével felszámolja a szegénységet és az éhínséget. Másodszor, ez a befektetés szemet szúró összeférhetetlenségről árulkodik."
A Monsanto már eddig is negatív hatással volt az afrikai mezőgazdaságra. Például 2009-ben, Dél-Afrikában a nagyobb hozamot ígérő génmódosított kukoricájuk nem hozott termést, több száz gazdát tönkretéve vele. Mariam Mayet környezetvédelmi jogász, a johannesburgi Africa Centre for Biosafety (Afrikai Biológiai-biztonsági Központ) igazgatója szerint egyes kistermelők termésük közel 80 %-a is tönkrement. Míg a Monsanto kárpótolta azokat a nagybirtokos gazdákat, akik számára közvetlenül értékesítette a hibás terméket, semmit sem adott a kistermeiknek, akiknek marketing célokra kis tasakokban ingyenesen osztogatták a magokat. „Ha Bill Gates gazdasági ereje társul a Monsanto felelőtlenségével, az afrikai kistermelők kilátásai nem túl fényesek." - mondta Mayet. Ráadásul agresszív szabadalmi eljárásai révén a Monsanto úgy tudja monopolizálni a vetőmagpiacokat, hogy megfosztja a termelőket választási szabadságuktól, egészen odáig menve, hogy bepereljen - és tönkretegyen - kistermelőket a „szabadalmi jogok megsértése" miatt.
A Monsanto bevett „trükkje", hogy a vetőmagok mellé növényvédőszert is gyárt, a legismertebb a Roundup. A Roundup nevű totális gyomirtó csak a Monsanto által szabadalmaztatott haszonnövényeket hagyja életben, a többi növényt azonban elpusztítja. A néhány év alatt alkalmazkodó természetben azonban szupergyomok jönnek létre, melyekre nem hat az eredeti gyomirtó. Így ha valaki a Monsanto magjait használja, és azt akarja, hogy növényei megmaradjanak, akkor kénytelen megvenni a vállalat által gyártott újabb és újabb növényvédőszer fejlesztéseket is. A világ legszegényebb régiójában élő kistermelőknek természetesen erre nincs pénzük - úgy hogy „tiszta sor", gyorsan kiszorítja őket a nagyüzemi mezőgazdaság.
Az olyan transznacionális vállalatok, mint a Monsanto, a Gates Alapítvány, illetve az ACRA (Alliance for a Green Revolution in Africa, azaz a Szövetség az Afrikai Zöld Forradalomért) kulcsfontosságú partnereiként Afrika-szerte propagálják a nagyüzemi mezőgazdaságot. E termelési modell olyan költséges inputokra épít, mint a vegyszerek, növényvédőszerek, műtrágyák és a génmódosított vetőmagok. Bár ez a technológia kitűnő marketing lehetőségeket jelent a magánszektor számára, számos civil szervezet szerint még több gazdálkodó kényszerül emiatt földjei elhagyására, s végeredményben ez csak növeli az éhínséget, valamint az elvándorlást olyan már most túltelített városokba, amelyek képtelenek az új munkaerő felszívására. A kenyai Biodiverzitás Koalíció képviselője szerint „mezőgazdasági rendszerünk és a megélhetésünk szempontjából az AGRA méreg. Azon címke alatt, hogy zöldítik a mezőgazdaságot, az AGRA fokozatosan felemészti azt, ami még megmaradt a kisléptékű fenntartható gazdálkodásból."
A leegyszerűsített technológiai részmegoldásokra való támaszkodás - mint amilyenek a transzgénikus növények - nem csökkentik az éhínséget és a szegénységet, s éppenséggel fokozhatják a környezeti problémákat és a társadalmi egyenlőtlenségeket. Felmérések főbb eredményei arra utalnak, hogy a kisléptékű agro-ökológikus termelés az egyik legjobb megoldást kínálhatja az éhezők táplálására - úgy, hogy közben a bolygót is védi. Heather Day, a CAGJ igazgatója úgy véli 'a Gates Alapítvány egy technológia-központú ideológia rabja" márpedig a technológia önmagában „nem oldja meg a problémát"
A Gates Alapítvány egyes befektetéseit már korábban is megkérdőjelezték. 2007-ben a Los Angeles Times kiderítette, hogy az Alapítvány „számos olyan cégben rendelkezik érdekeltségekkel, amelyek - környezetvédelmi mulasztások, munkahelyi diszkrimináció, munkajogok megsértése vagy etikátlan eljárások miatt - nem tesznek eleget a társadalmi felelősségvállalásnak".
A Times szerint az Alapítvány rendszerint „behunyja a szemét" figyelmen kívül hagyva, hogy tőkéjének legalább 41 %-át „olyan cégekbe fekteti, melyek éppenséggel az Alapítvány jótékonysági céljai és társadalmilag felelős filozófiája ellen dogoznak"
Csillag Gábor
Forrás: BioHolMi
