Helyi pénz

A kamatteher

,,A pénz, amelyet nap mint nap használunk, kétféle, egymásnak ellentmondó célt szolgál: egyrészt csereeszköz, a munkamegosztás feltétele, így minden civilizáció alapja; másrészt felhalmozható dolog, s e minőségében akár akadályozhatja is a cserekereskedelmet. Egy zsák alma, ha nem veszik meg, előbb-utóbb elrohad, a pénz azonban, amelyért megvennék, megőrzi eredeti értékét akkor is, ha tulajdonosánál marad. Mivel a pénz értékálló és mindenre használható joker, kamatot lehet kérni érte. Tulajdonosa úgy szedhet kamatot, hogy a kisujját sem kell megmozdítania.

Minden ár kamatot tartalmaz, amelyet a termelő és a szolgáltató fizet a banknak azért, hogy gépekhez és épületekhez jusson. A szemétdíjnak például körülbelül 12%-a, a vízdíjnak 38%-a, a lakbérnek pedig 77%-a kamat. Egy 40 m2-es lakás esetében, amely 150 000 német márkába kerül, ez körülbelül 750 000 márkát jelent száz év alatt. Minden ár, mellyel életünkben találkozunk, átlagosan 30-50% kamatot vagy tőkeköltséget tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy ha kamat helyett forgalmi illetéket vezetnénk be, legtöbbünknek megduplázódna a jövedelme, vagy ugyanazon életszínvonalért arányosan kevesebbet kellene dolgoznunk."

Ezeket a gondolatokat a század elején, csaknem száz évvel ezelőtt írta Gesell. Azóta némiképp változott a helyzet. Ma minden egyes dollár értékű árúra négy dollár terhet rak a nemzetközi pénzügyi rendszer. Azaz, ha veszel egy cipőt ötven dollárért, abból tíz dollár volt a cipő, és negyven dollár az előállítást, a szállítást és az értékesítést terhelő kamatköltség.  

Bernard Lietaer becslése szerint a rendelkezésre álló pénzmennyiség 2-3%-a is elég volna ahhoz, hogy világszerte minden áruforgalmat le lehessen bonyolítani. A többi 97% spekulációs célokat szolgál, és nemcsak teljes mértékben terméketlen, de veszélyes is mindenki számára - főleg azért, mert javarészt olyan emberek és szervezetek kezében összpontosul, akiknek és amelyeknek egyetlen céljuk, hogy még több pénzt szerezzenek vele.

Mit tud ezzel szemben a szabadpénz?

Nos a helyi kibocsátású, és a helyi közösség felügyelete alatt álló szabadpénzt korlátozott időtartamra hozzák forgalomba. Hosszútávú megtakarítás esetén tehát ezt a pénzt le kell kötni vagy befektetni.

Ennek eredményeként ott, ahol szabadpénz kerül forgalomba:

- Többet költenek az emberek fogyasztásra és beruházásra

- A fogyasztók felesleges pénzüket vállalkozások fejlesztésére fordítják

- Teljes foglalkoztatás: Munka mindenkinek, aki dolgozni akar

- A gazdasági növekedést a közösség tudja szabályozni

- A kamatok hosszabb távon nullára esnek le

- Megszűnik az óriási társadalmi egyenlőtlenség

- Hosszabb távon mindenkinek kevesebb órát kell dolgoznia hetente

Irving Fisher az Egyesült Államok egyik legismertebb közgazdásza és pénzteoretikusa magát "Gesell kereskedő szerény tanítványának" nevezte, és támogatta a kamatmentes pénzzel folytatott kísérleteket az USA-ban.

,,A szabadpénz - mondta a harmincas évek elején Fisher - a legjobb szabályozója lehetne a pénz forgási sebességének, amely a legzavaróbb tényezője az árszínvonal stabilizálásának. Helyes alkalmazása esetén néhány hét alatt kisegítene bennünket a válságból."

Bizonyíték, nem ígéret

A harmincas években a geselli szabad gazdaság hívei vállalkoztak arra, hogy kísérleteket folytatnak kamatmentes pénzzel elgondolásaik helyességének bizonyítására. Németországban, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban fáradoztak szabadpénz bevezetésén, hogy a munkanélküliséget megszüntessék. A legsikeresebbnek az osztrák Wörgl kísérlete bizonyult.
A wörgli kísérlet bebizonyította, hogy Gesell receptje helytálló. A polgármester vezetésével a város 1932 nyarán beindított egy közmunkaprogramot, ahol az elvégzett munkáért az önkormányzat kuponnal fizetett. A kuponokat valamennyi helyi kereskedő elfogadta, mivel a város vezetése garantálta, hogy bármikor visszaválthatják azokat a hivatalos Schillingre - ehhez az egyik helyi bankban elhelyezték a szükséges mennyiségű Schillinget. Mivel a kupon minden hónap végén veszített értékéből 1 %-ot, mindenkinek érdekében állt minél hamarabb elkölteni. Ez a helyi gazdaság élénküléséhez vezetett, a termelés csökkenése leállt, fellendült a foglalkoztatás. Újra tudtak adót fizetni a helyi lakosok, sőt, hogy ne kelljen tartani a pénzt, és érvényesítő bélyegeket venni, gyakran már hamarabb befizették adójukat.
Abban az időben, amikor Európa sok országában tetemes munkanélküliséggel kellett harcolni, Wörglben egy év alatt a munkanélküliség 25%-kal csökkent. A munkanélküliség csökkenése, a közmunka során megszépült parkok, leaszfaltozott és csatornázott utak, a megépült síugrósánc, mosoda, a felújított híd élénk érdeklődést váltott ki. Az eredményt akkor a sajtó a wörgli csoda néven emlegette, és száz további település szerette volna bevezetni a helyi pénzt, azonban az Osztrák Nemzeti Bank betiltotta a hasonló kezdeményezéseket.

Síklaky István

Szeretet

A szeretet szintje távolról sem az emberiség jellemző tudati szintje. A világ lakosságának hetvennyolc százaléka áll az alapvető becsületesség szintje alatt, tehát a negatív tartományra összpontosít. A bolygó lakosságának mindössze két százaléka éri el a feltétel nélküli szeretet szintjét, amelyet „szeretetteljességnek" lehet nevezni.
A szeretet egyfajta tudatosság, hozzáállás, összefüggésrendszer az élet megértéséhez. A szeretet a Valóság legfőbb mozzanata, a Szellem egysége és lényege. A szeretet megtagadása Isten magtagadása. A szeretetet a szembeállítás és az ítélkezés fedi el. A társadalom túlnyomó része nem tekinti ésszerűnek, hogy a szeretetből kiindulva hozzon döntést vagy cselekedjen. Az ország lakosságának egész rétegei tartják a gyengeség jelének embertársaik szeretetét. Valójában az emberiség a maga hasznát, önérzete fenntartását, javakat, hatalmat és a bosszú és megtorlás eszközeként szolgáló büntetés jogát akarja.
Az Egyesült Államok, azaz a „szabadság" földje több embert és lakosságának nagyobb hányadát zárja börtönbe, mint Kína kivételével bármely más ország. A társadalom „hadat üzen" problémáinak, amelyek így természetesen megsokszorozódnak. Az erőszak hatástalan és gyenge pótlék az erő helyett. Ezzel szemben az emberek szeretettől és tisztelettől vezérelve szinte bármit megtesznek, a félelem azonban csak kevéssé sarkallja őket. A tisztelet szülte hűség nélkül egyetlen tábornok sem parancsolhatja meg csapatainak az engedelmességet, a szeretet tiszteletnek nevezett tulajdonsága nélkül pedig zendülés és lázadás törne ki. Az erőszak csak ideiglenes megoldásokat szül. Minden birodalom elbukott, amelyben félelem uralkodott. Az Isten szeretete helyett a félelemre és bűntudatra építő vallások eredendően gyengék.
A szeretetteljesség egyfajta viszonyulás a világhoz. Olyan nagylelkű hozzáállás, amely látszólag jelentéktelen, de hatékony módon fejezi ki önmagát. Arra vágyik, hogy boldoggá tegyen másokat, vidámmá varázsolja a napjukat és könnyítsen terheiken. Az is felér egy kinyilatkoztatással, ha pusztán barátságosan és udvariasan viselkedünk mindenkivel, aki napközben az utunkba akad. A szeretetteljességgel szembesülő emberek reakciójából kiderül, hogy ez nem köznapi hozzáállás. Sokan meglepődnek, sőt a végletekig meghatódnak. -Soha nem dicsér meg senki a munkámért, mindenki csak panaszkodik - halljuk majd tőlük. A legtöbben, akik a saját igényeikre és gáncsoskodó hozzáállásukra összpontosítanak, szemlátomást észre sem veszik az élet jó oldalát, és képtelenek reagálni rá. Magától értetődőnek veszik mások szolgálatait, amire az a magyarázat: - Nos, pénzt kapnak érte, nem? (Ami aztán végképp mellékes.)
A társadalom jelentős hányada a szeretetlenség szintjén él és cselekszik. Az óriásvállalatokat és az állami szerveket csak működésük fagyos légkörével lehet jellemezni. Nem vetődik fel a hála érzése, de nem is tekintik olyasminek, aminek helye volna a társadalomban. A szeretetet „érzékenykedésnek" tartják, és lenézik. Tehát a társadalom párkapcsolatokra, az anyákra és gyermekeikre, vagy a kutya és gazdája viszonyára korlátozza a szeretetet. Férfiak esetében csak néhány területen van létjogosultsága a szeretetnek, megnyilvánulhat például a családjuk, a sport, a hazájuk vagy a kocsijuk iránt.
Az élet „gondoskodás" terén nyújt még széleskörű lehetőséget, ami társadalmilag elfogadott, és mindenki számára nyitott. A „gondoskodás" tág teret kínál a szeretet kifejezésére és kiszélesítésére. Az emberek azt mondják, hogy nem lelnek szeretetre, mintha ez olyan dolog volna, amit meg kell szerezniük. Ha nem fukarkodunk a szeretettel, hamar felfedezzük, hogy szeretettel vagyunk körülvéve, csak eddig nem tudtuk, hogyan juthatunk hozzá. A szeretet valójában mindenütt jelen van, mindössze fel kell ismernünk.

A világegyetem úgy válaszol a szeretetre, hogy megmutatja a szeretet túlsúlyát. A szokványos érzékelés elől rejtve van, de a tudatosságot a szeretet-teljesség teszi kifinomulttá. A tudatosság képessége túlmutat az érzékeken és az érzelmeken. Ha megszüntetjük az emberszerű tulajdonságok kivetítését és a korlátokat, kiderül, hogy a Teremtés istenisége révén minden eredendően tudatos, és szeretetet áraszt.
Minden növény tudatában van környezetének, és tisztában van vele, ha csodálják és tisztelik, amit lényegéből fakadó tökéletessége és szépsége meg-ismertetésével viszonoz. Minden egyes növény egyedülálló, teremtőképes műalkotásként jelenik meg, és tökéletesen kifejezi lényegét. A Teremtés egészéből az isteni természet sugárzik azok számára, akik képesek látni. A természet olyanná válik, mint a gyerekeknek készült rajzfilmek, amelyekben a fák mosolyognak, az állatok beszélnek és a virágok vidáman hajladoznak. Az érzékelés megszűnésével a csodák világa tárul fel. Minden létező dolog tudatos, és a Teremtés Teljességének folyamatos megnyilvánulásaként ismeri fel magát.

David R. Hawkins: A valódi én hatalma

Mikulás

"Kedves Mikulás, Te ott élsz az Északi Sarkon és eljössz minden évben a jó gyerekekhez. Megkérdeztem Mr. Randallt a tudomány tanáromat erről. Hat milliárd ember él ezen a földön, és ebből kettőmilliárd gyerek. Nem mindegyik jó. Tudom, Te nem viszel ajándékot a muszlim, a zsidó, a hindu és hasonló gyerekeknek, de ezen felül 600 millió gyerek él 190 millió házban a világon. Tudom, Te csak akkor jössz el, amikor minden gyerek alszik már, ez karácsony este 9 óra körül van. Így ha Te Nyugatnak haladva, a napkelte irányába végzed munkád, 31 órád van, ami 1390 házat jelent másodpercenként. Hogy tudsz ilyen elképesztő gyorsan leparkolni a szánoddal, bejutni a kéményen és vissza? Mr. Randall azt mondta, ennek három magyarázata lehet. Az egyik, hogy a szánod majdnem fénysebességgel halad, így olyan hatásod lehet időre, térre, tömegre és energiára, amely jelen tudásunkat meghaladja. A másik magyarázat, hogy Te varázsló vagy, és Mr. Randall szerint ez az, ami meghaladja az értelmünket. A harmadik lehetőség, hogy Te nem létezel, ill. csak mítoszok formájában, melyeket a mamám kreált, ami viszont azért nem lehet, mert a rénszarvasaid minden évben megeszik a répát, amit kiteszek, de a mamám viszont utálja a répát..."

egy angol kislány

Jövedelemadó

Gazdaság nélkül egyetlen civilizáció sem életképes. A gazdaság egy rendszer, amely termékeket és szolgáltatásokat hoz létre, és értékesíti azokat. Ahhoz, hogy kereskedelem jöhessen létre, szükség van valamire, amit ki lehet cserélni valami másra. Ez a valami lehet egy termék, például egy ház, vagy egy szolgáltatás, például egy ház megtervezése.

Kizárólag egyfajta kereskedelem van, ez pedig a cserekereskedelem. A közvetlen cserekereskedelem azonban roppant nehézkes, el sem tudná képzelni, hogy mennyire bonyolult és lassú, és mennyire nem hatékony.

A közvetlen cserekereskedelemben ha valaki rendelkezik mondjuk egy székkel, és szalmát szeretne, akkor keresnie kell egy embert, akinek van szalmája és aki egy széket akar, és éppen olyan széket, mint amilyet ő kínál.

Hogy a gazdaság hatékonyságát megnöveljék, kitalálták a közvetett cserekereskedelmet és az áruk és szolgáltatások elcserélésébe beiktattak egy köztes lépést. Ez a köztes lépés az univerzális csereeszköz, mindent erre cserélnek el. Ezt hívják pénznek.

Gazdaság és pénz nélkül vagy nem élnénk már, vagy még mindig őskor lenne.

A gazdaság vagy a pénz nem rossz, nem gonosz. Ezek csak eszközök, amelyek nagyon fontosak egy nagy méretű közösség fennmaradásában.

A gazdaság az a rendszer, amely a legközvetlenebb módon uralja a testünket. A gazdasági rendszerből élünk fizikailag, a gazdasági rendszeren keresztül eszünk, iszunk, lakunk, dolgozunk, szórakozunk, pihenünk, kapunk orvosi ellátást.

A gazdasági rendszer tele van olyan mechanizmusokkal, melyeket arra használnak, hogy minket a testi szükségleteinken keresztül kontrolláljanak.

Egy ember, életének igen jelentős részét tölti pénzkereséssel, hogy fenntarthassa a testét.

A puszta létért való napi küzdelem köti le idejének, energiájának, gondolatainak és figyelmének óriási hányadát.

Az emberek többsége olyan munkát végez, amit csak a pénzért csinál, és ami egyébként nem érdekli. Ha a gazdasági bilincs nem létezne, az emberek annak szentelhetnék magukat, aminek valóban szeretnék, olyan dolgokat tanulhatnának, amik tényleg érdeklik őket.

Az igazi emberi élet, az igazi emberhez méltó élet csak azután kezdődik el, miután többé már nem kell a puszta fennmaradásért küzdenünk, és többé már nem a külső kényszerek irányítják az életünket.

Ellenvetésként felhozhatnánk, hogy számtalan gazdag ember csupán a pénzt hajszolja. Ez tény, de ez csak arra vezethető vissza, hogy nem tudják, mire való a pénz.

A pénzüzemanyag, amely képes életeket, vállalkozásokat, projekteket, szervezeteket működtetni, továbbá a pénzen időt lehet venni, időt a valóban fontos dolgokra.

Egy ember, aki dolgozik, alkot, a munkáján, a létrehozott terméken vagy szolgáltatáson keresztül megfelelően hozzájárult a gazdasághoz, további hozzájárulásra nincs szükség.

A jövedelemadóra – bármilyen tudományoskodó magyarázatot is adnak elengedhetetlen voltára – nincs szüksége az államnak. Az adó csak és kizárólag egy önkényesen beépített elem, melynek egyedüli funkciója az állampolgárok kontrollálása.

A jövedelemadó nem csupán a magát valamilyen ismeretlen okból tudományként definiáló közgazdaságtan szegénységi bizonyítványa; a jövedelemadó szimplán csak egy eszköz az elnyomáshoz. Minél jobban ért valaki egy mesterséghez, minél eredményesebb és szorgalmasabb, annál nagyobb adót kell fizetnie, vagyis annál jobban megbüntetik.

Minél kevésbé hasznos tagja valaki a társadalomnak, annál kevésbé büntetik meg. Ha teljesen haszontalan, ha csak egy kolonc a többiek nyakán, ha egyáltalán semmivel sem járul hozzá a társadalomhoz, megjutalmazzák – más szóval: segélyt kap érte.

Az a fajta adórendszer, amely a bevételhez igazítja a jövedelemadót, azaz minél többet keres valaki, annál nagyobb százalékát kell adóba kifizetnie, Karl Marx nevéhez fűződik.

Ennek a rendszernek mindössze annyi az értelme, hogy általa lehetetlenné vált, hogy az ember legálisan gazdaságilag függetlenné váljon, és ne érezze többé a gazdasági bilincs szorítását.

Mindegy, hogy valaki mennyire tehetséges, mindegy, mekkora tudása van, mindegy, mennyit dolgozik, mindegy, mennyi hasznot hajt egy országnak, akkor sem tud megszabadulni a gazdasági bilincstől, mert Marx adórendszere ezt nem teszi lehetővé.

Legálisan nem. Csak il l e g ál is an. De abban a pillanatban, hogy valaki törvényt szeg, máris támadási felületet kínált a rendszernek.

Az ideológia, amely eladta ezt a fajta elnyomó adórendszert, olyan tételeket tartalmaz, mint a „közös teherviselés”, az „igazságos adózás”, a „szegények megkímélése” és egyebek. Ahhoz, hogy ezeket a hazugságokat el lehessen fogadtatni, előbb el kellett hitetni a tömegekkel, hogy csak illegális módszerekkel lehet meggazdagodni, és mindenki, aki jól él, az bűnöző és kizsákmányol másokat.

Ez az elképzelés teljesen figyelmen kívül hagyja az egyéni adottságokat, a képességet, az intelligenciát, a kitartást, az elszántságot, az alaposságot, és még hosszan lehetne sorolni, hogy mi mindent. És mindezt megtagadva, azt állítja, hogy akinek van pénze, annak csak és kizárólag azért van, mert elvette másoktól.

A gazdaság úgy épül fel, hogy iszonyúan megbünteti a valakiket, akik tesznek a közösségért, és megjutalmazza a senkiket, akik csak rontják a levegőt. A legfelsőbb kaszt kevés olyan hatékonyságú eszközt dolgozott ki az idők folyamán a morál lerombolására, mint amilyen a jövedelemadó. 

A csöndről

A TUDATOT ismerjük - ismerjük, mert megtapasztaltuk. S mi ezzel a mértékkel próbáljuk kimérni a kimérhetetlent. Ám az ismert magától értetődő módon sohasem ismerheti meg az ismeretlent; csak arról tudhat, amit megtapasztalt, amit elgondolt, amit összegyűjtött. Vajon képes-e a tudat belátni saját képtelenségét arra, hogy megismerje azt, ami nem megismerhető?

AMIKOR nagyon világosan látom, hogy tudatom képtelen feltárni a feltáratlant - egyszerre tökéletes csönd lesz belül. Ha viszont azt érzem, hogy meg tudom ragadni az ismeretlent az ismert által nyújtott eszközökkel, rengeteg zajt csapok; beszélek, osztályozok, válogatok, s próbálok utat törni a célom felé. De ha a tudat felismeri teljes képtelenségét az ismeretlen megismerésére, ha megérti, hogy egyetlen lépést sem tehet a feltáratlan felé - akkor mi történik? Az elme tökéletesen elcsöndesedik. Nem azért, mert kétségbe esett; hanem azért, mert többé nem törekszik semmi után.

A KERESÉS csak az ismertnek az ismert felé való mozgásformája lehet, s a legtöbb, amit a tudat tehet, annyi, hogy beismeri: ez a tevékenység sohasem fogja feltárni a feltáratlant. Az ismert bármely aktivitása a már megismertek körén belül marad. Pontosan ez az, amit meg kell érteni; mindössze ezt kell a tudatnak belátnia. Ezután - minden késztetés, minden szándék nélkül - az elme elcsöndesedik.

ÉSZREVETTÉK-E, hogy a szeretet: csönd? Amikor fogjuk a másik kezét, vagy szeretettel nézünk egy gyerekre, vagy amikor magunkba fogadjuk egy este szépségét? A szeretet nem múlt és jövő, s nem az a csönd e kivételes állapota sem. És e nélkül a csönd nélkül, mely egy a tökéletes ürességgel, nem létezik teremtés. Élhetsz bár képességeidnek teljes birtokában, mégis, ahol nincsen teremtés, ott megjelenik a rombolás, a romlás, és a tudat elsötétedik.

AMIKOR viszont az elme üres és csöndes, és a teljes ön-tagadás állapotában van - ami nem vak üresség és nem is önmegtagadás, hanem egy egészen sajátságos állapot, melyben minden gondolat megszűnik - csak akkor válik lehetővé, hogy az, ami megnevezhetetlen, a létezésbe lépjen.

Jiddu Krishnamurti

Externália

"... Nyugat egy olyan létmódot alakított ki, amely képes a saját
deficitjeinek természeti árát térben és időben áthárítani. Ezzel a
képességgel korábban egyetlen civilizáció sem rendelkezett. Ezt a folyamatot
a fősodrú közgazdaságtan, amely nem több mint magyarázó ideológiája ennek a
létszerveződési módnak, externáliaként írja le. Ezek extern, vagyis külső
költségek, amellyel cinikusan meg is nevezi, hogy a tőkés vállalkozónak
ezekkel nem kell számolnia, mert nem őt terheli. Nálam a haszon, nálatok a
költség...."

Bogár László

Ambíció

Ha az ambíciót választottad, a legostobább életútra léptél. Henri Fordot egyszer megkérdezték. Talán a XX. század egyik legbölcsebb embere volt. Egyszeri gondolatai nagyon sokatmondóak. Ő mondta ki először, hogy a történelem tiszta átverés. És mennyire igaza van. Szóval megkérdezték tőle, hogy sikeres életének mi a tanulsága. Korának legsikeresebb embere volt, szegény sorból emelkedett fel, és ő lett a világ leggazdagabb embere. Érdemes felidézni, hogy mit válaszolt.

-  Sikeres életemben egyetlen dolgot tanultam.  Hogyan kell egyre feljebb mászni a létrán. Viszont ha felérek a létra legfelsőbb fokára, akkor rettenetesen ostobánk érzem magam, mert onnan nincs hova tovább. El se tudom magyarázni azoknak, akik mögöttem furakodnak, hogy felérjenek ide, hogy én miért is gyötörtem magam idáig, ahol most ennyire hülyén állok. Hiába mondanám nekik, hogy maradjatok ott ahol vagytok, úgysem hallgatnának rám. Csak az időt pazaroljátok. Nincs itt semmi. Ha egyszer elérsz a csúcsra, rájössz, hogy csapdában vagy. Vissza már nem lehet menni, mert az bukás. Előre pedig nem vezet út, ott a nagy semmi van.

Az államelnökök, és miniszterelnökök mind ugyanebbe a csapdába kerülnek. Tudják, hogy csak egy dolog vár rájuk, a biztos bukás. Innen már nem lehet hová emelkedni - sehová sem jutsz - csak jó magasról nagyot zuhanni, ezért ragaszkodnak annyira a székükhöz. Ez viszont nem embernek való élet, először tolakodsz a létrán, mászol felfelé, küzdesz a többi emberrel, a vége meg az lesz, hogy csimpaszkodsz az utolsó létrafokba, nehogy valaki elvegye tőled. Kész őrültek háza.

Osho

Idézetek - 1

Valóban ismerni valamit annyit tesz, hogy egyek vagyunk az ismerttel, vagyis nem az tesz valakit kínaivá, hogy mindent tud Kínáról.

David Hawkins

A Gates Alapítvány Monsanto részvényeket vásárol

A világ civil- és gazdaszervezeteit egyaránt felháborította, mikor a közelmúltban fény derült a Bill and Melinda Gates Alapítvány és a mezőgazdasági óriáscég, a Monstano közötti kapcsolatra.

  

Nemrég egy pénzügyekkel foglalkozó honlap megjelentette a Gates Foundation befektetési portfolióját, benne azzal a 2010 második negyedévében vásárolt 500 000 Monsanto részvénnyel, melynek értékét 23.1 millió dollárra becsülik.

„Az alapítvány Monsanto-s befektetései    két   alapvető szempontból is problematikusak" - mondta Phil Bereano, a University of Washington professzora, aki a géntechnológia elismert szakértője. „Először is, a Monsanto híres arról, hogy világszerte durván figyelmen kívül hagyja a kistermelők érdekeit és jóllétét, emellett a környezetvédelmi   bizonyítványa is döbbenetes. A Monsanto-val ápolt erős kapcsolat igencsak kérdésessé teszi egy olyan alapítvány hitelességét, mely az afrikai mezőgazdasági fejlődés egyik motorja kíván lenni, s melynek az az állítólagos célja, hogy az ilyen kisgazdaságok segítésével felszámolja a szegénységet és az éhínséget. Másodszor, ez a befektetés szemet szúró összeférhetetlenségről árulkodik."

A Monsanto már eddig is negatív hatással volt az afrikai mezőgazdaságra. Például 2009-ben, Dél-Afrikában a nagyobb hozamot ígérő génmódosított kukoricájuk nem hozott termést, több száz gazdát tönkretéve vele. Mariam Mayet környezetvédelmi jogász, a johannesburgi Africa Centre for Biosafety (Afrikai Biológiai-biztonsági Központ) igazgatója szerint egyes kistermelők termésük közel 80 %-a is tönkrement. Míg a Monsanto kárpótolta azokat a nagybirtokos gazdákat, akik számára közvetlenül értékesítette a hibás terméket, semmit sem adott a kistermeiknek, akiknek marketing célokra kis tasakokban ingyenesen osztogatták a magokat. „Ha Bill Gates gazdasági ereje társul a Monsanto felelőtlenségével, az afrikai kistermelők kilátásai nem túl fényesek." - mondta Mayet. Ráadásul agresszív szabadalmi eljárásai révén a Monsanto úgy tudja monopolizálni a vetőmagpiacokat, hogy megfosztja a termelőket választási szabadságuktól, egészen odáig menve, hogy bepereljen - és tönkretegyen - kistermelőket a „szabadalmi jogok megsértése" miatt.

A Monsanto bevett „trükkje", hogy a vetőmagok mellé növényvédőszert is gyárt, a legismertebb a Roundup. A Roundup nevű totális gyomirtó csak a Monsanto által szabadalmaztatott haszonnövényeket hagyja életben, a többi növényt azonban elpusztítja. A néhány év alatt alkalmazkodó természetben azonban szupergyomok jönnek létre, melyekre nem hat az eredeti gyomirtó. Így ha valaki a Monsanto magjait használja, és azt akarja, hogy növényei megmaradjanak, akkor kénytelen megvenni a vállalat által gyártott újabb és újabb növényvédőszer fejlesztéseket is. A világ legszegényebb régiójában élő kistermelőknek természetesen erre nincs pénzük - úgy hogy „tiszta sor", gyorsan kiszorítja őket a nagyüzemi mezőgazdaság.

Az olyan transznacionális vállalatok, mint a Monsanto, a Gates Alapítvány, illetve az ACRA (Alliance for a Green Revolution in Africa, azaz a Szövetség az Afrikai Zöld Forradalomért)   kulcsfontosságú partnereiként Afrika-szerte propagálják a nagyüzemi mezőgazdaságot. E termelési modell olyan költséges inputokra épít, mint a vegyszerek, növényvédőszerek, műtrágyák és a génmódosított vetőmagok. Bár ez a technológia kitűnő marketing lehetőségeket jelent a magánszektor számára, számos civil szervezet szerint még több gazdálkodó kényszerül emiatt földjei elhagyására, s végeredményben ez csak növeli az éhínséget, valamint az elvándorlást olyan már most túltelített városokba, amelyek képtelenek az új munkaerő felszívására. A kenyai Biodiverzitás Koalíció képviselője szerint „mezőgazdasági rendszerünk és a megélhetésünk szempontjából az AGRA méreg. Azon címke alatt, hogy zöldítik a mezőgazdaságot, az AGRA fokozatosan felemészti azt, ami még megmaradt a kisléptékű fenntartható gazdálkodásból."

A leegyszerűsített technológiai részmegoldásokra való támaszkodás - mint amilyenek a transzgénikus növények - nem csökkentik az éhínséget és a szegénységet, s éppenséggel fokozhatják a környezeti problémákat és a társadalmi egyenlőtlenségeket. Felmérések főbb eredményei arra utalnak, hogy a kisléptékű agro-ökológikus termelés az egyik legjobb megoldást kínálhatja az éhezők táplálására - úgy, hogy közben a bolygót is védi. Heather Day, a CAGJ igazgatója úgy véli 'a Gates Alapítvány egy technológia-központú ideológia rabja" márpedig a technológia önmagában „nem oldja meg a problémát"

A Gates Alapítvány egyes befektetéseit már korábban is megkérdőjelezték. 2007-ben a Los Angeles Times kiderítette, hogy az Alapítvány „számos olyan cégben rendelkezik érdekeltségekkel, amelyek  - környezetvédelmi mulasztások, munkahelyi diszkrimináció, munkajogok megsértése vagy etikátlan eljárások miatt - nem tesznek eleget a társadalmi felelősségvállalásnak".

A Times szerint az Alapítvány rendszerint „behunyja a szemét" figyelmen kívül hagyva, hogy tőkéjének legalább 41 %-át „olyan cégekbe fekteti, melyek éppenséggel az Alapítvány jótékonysági céljai és társadalmilag felelős filozófiája ellen dogoznak"

Csillag Gábor

Forrás: BioHolMi

Baji Béla könyvbemutatója és előadása a permakultúráról

Első rész



Második rész



Harmadik rész

Mi a fenét keresek én itt tulajdonképpen?

részlet a "Mi a fenét keresek én itt tulajdonképpen?" című könyvből.
Szerzője: Ghislaine Saint-Pierre Lanctot
http://www.ezvankiado.hu/miafenet2.jpg

Hova Megy a Pénzem?
Az öt-ujj teszt megmutatja, hogyan illan el a pénz.

1. A HÜVELYKUJJ, a kormány. Hatalmas összegű pénzt szív el a jövedelemadón és az árucikkek és szolgáltatások egyéb adóin keresztül. Ez A HIVATALOS MAFFIA, ami a félelem révén tulajdonítja el a pénzt. Erőszakkal tartatja be törvényeit, törvényességét: rendőrség, katonaság és börtönök. A hüvelykujj a legfontosabb az ujjak közül,mert biztosítja „a szorítást” a többi négy ujj számára. A hüvelykujj nélkül a többi ujj
nem működne.

2. A MUTATÓUJJ, a bankok. Hatalmas haszonra tesznek szert úgy, hogy nem csinálnak semmit. A hüvelykujj adja meg nekik a kizárólagos jogot, hogy a puszta levegőből pénzt
teremtsenek, kamatra adják kölcsön, visszafizetést követeljenek, és nemfizetés esetén erőszakkal elvegyék a kölcsönvevő tulajdonát. A bankok közvetlenül és közvetetten elszegényítik az embereket a kormány közreműködésével, azáltal, hogy a kormány eladósodik feléjük.

3. A KÖZÉPSŐ UJJ, a biztosító társaságok. Ők szintén hatalmas hasznot húznak, azáltal,
hogy ijesztgetnek minket. Félelmeink és a biztosítás fajták: A halálfélelem
(életbiztosítás), félelem a betegségtől (egészségbiztosítás), félelem a tartós
fizikai munkaképtelenségtől (rokkantsági biztosítás), félelem a bevétel kieséstől
(jövedelembiztosítás), félelem a tűztől (tűzkár elleni biztosítás), félelem a lopástól
(lopás elleni biztosítás), félelem a beperléstől (harmadik fél biztosítás), félelem a
szenvedéstől (gyógyszerbiztosítás). Minden, amit tenniük kell, teremteni, vagy
kitalálni egy félelmet, aztán biztosítást kötni az ellen, és csinos hasznot húzni. Nem
más, mint a kormány maga nyújtja ezt a kizárólagos jogot a biztosító társaságoknak.

4. A GYŰRŰSUJJ, a befektetések. Brókerházak, kölcsönös alapok, bejegyzett nyugdíj pénztárak,
értéktőzsde… mind hatalmas profitot vágnak zsebre a hazárdjátékkal, amit a mi
pénzünkkel játszanak, amit rájuk bízunk a nyugdíjalapok közreműködése révén,
amelyekbe sápot fizetni kényszerítenek bennünket. Ez a súlyos pénzelvonás
állítólagosan „az öregkorra van félretéve”. Azt sulykolja belénk, hogy megöregszünk, és
képtelenek leszünk pénzt termelni. Nyomasztó és drága állítás.

5. A KISUJJ, a multik. Elárasztják a helyi piacokat, az olcsóbb termékeket (kereskedelem),
és/vagy munkahelyteremtést (ipar) használva, mint csalit. Először tönkreteszik a
helyi üzleteket, és elszegényítik a körzetet. Az állami monopóliumoknak – mint
pl. az egészségbiztosításnak – ugyanez a funkciójuk. Másodsorban felháborítóan,
a kimerülésig kiszipolyozzák az erőforrásokat, míg ugyanakkor a kormánytól
tekintélyes anyagi támogatást és kedvezményeket élveznek. Mindkét esetben
elszívják a helyi pénzt, és külföldre juttatják. Ahová csak lépnek otthagyják a
nyomukat: kizsákmányolás és pusztítás.

A „Cipzár” Megoldás

Ami engem, Alizát illet, rájövök, hogy a félelem és a tudatosság hiánya miatt eltékozlom a pénzemet,
és szükségben találom magam. Megteremtem a saját nincstelenségemet. Ugyanígy meg tudom
teremteni a saját bőségemet is. Bezárom a zsebeimet, megtartom a pénzemet és meggazdagszom.

1. A HÜVELYKUJJ, a kormány a benső Ególiátom külső képe. Mindkettőjük
uralkodik és hazudik. Véget vetek mesterséges személyiségemnek, mint
„adófizető”. Nem töltök ki semmilyen adóbevallást, és nem küldök pénzt.
Véget vetek mesterséges személyiségemnek, mint „munkavállaló” és
kicserélem a foglalkoztatási űrlapomat (lásd az Igazságszolgáltatás fejezetet).
Nem fizetek adót, és nem kényszerítek erre másokat sem. Nyíltan dolgozom.
Az ügyfelek tudják, miért fizetnek, amikor megveszik a szolgáltatásaimat vagy a termékeimet
GAME egységekben vagy készpénzben fizetnek számla vagy vásárlási blokk nélkül.
Nem vagyok adóbehajtó, hogy plusz százalékot szedjek be egy hivatalos maffia javára,
aki azzal fenyeget, hogy „összetöri a csontjaimat”, ha visszautasítom a védelmét.
PÉLDA
Használt autót veszek, amely sokkal kevesebbe kerül, mint egy új. Megvannak az eszközeim ahhoz,
hogy egy helyi szerelővel csúcs állapotba hozassam. Négy célt érek el eredményként:
• Helyben teremtek munkát, és baráti köteléket alakítok ki a műhely
tulajdonosával.
• Inkább helyben áramoltatom a pénzt, mint kiküldöm az országból valamelyik
multi kincsesládikájába.
• Gyarapítom a közösséget azzal, hogy helyi pénzzel, GAME-mel fizetek vagy más
módon, amit helyben fogunk elkölteni.
• Elkerülöm a különböző adók fizetését az új autóra, és ily módon elkerülöm az
együttműködést a hivatalos maffiával.
MIT KEZDEK A PÉNZEMMEL?
1. Visszafizetem az adósságaimat.
2. Kényeztetem magam azokkal a dolgokkal,
amelyekre mindig is vágytam.
3. Befektetem a közösségembe, mint
• tulajdonos
• résztvevő
• kölcsönadó

2. A MUTATÓUJJ, a bankok, akiket attól való félelmemben tápláltam, hogy kirabolnak vagy
átvernek. Nem félek többé. Én vagyok az, aki isteniként meg fogja teremteni a
jövőmet annak érdekében, hogy elérjem a célomat. Nincs többé szükségem a
bankokra. Kiveszem az összes pénzemet és megszüntetem a számláimat, mielőtt
itt ugyanúgy bezárnak a bankok és befagyasztják a bankszámlákat, mint ahogy ez
Argentínában konkrétan megtörtént nemrégiben. (Az eseményről készült videokazetta
elérhető a kiadóban – a kiadó.)

3. A KÖZÉPSŐ UJJ, a biztosító társaságok, akiknek azért fizettem, hogy megszabaduljak a
félelmeimtől. Öregem, micsoda félelmeim voltak! Mindig készek voltak felhívni a
figyelmemet az összes fajta veszélyre, ami rám leselkedik, amikor kezdtem lerázni
magamról egy párat ezekből a félelmekből. Hála az égnek, ennek vége. Kihajigálom
az összes félelmemet az ISzT (Igazság-Szeretet-Tett) recept segítségével. Ez
lényegretörő, könnyű használni és működik. Mindig, amikor egy tál eltűnik a
félelmek svédasztaláról, jelentős mennyiségű pénz jelenik meg újra a zsebemben.
Jobban megy a sorom, eufórikusan érzem magam. Pénzt keresek azáltal, hogy
nem félek többet. Gondolj csak bele azt hittem, hogy a pénz csak munkából jön.
Megszüntethetem még a bevétel kiesés elleni biztosításomat is!

4. A GYŰRŰSUJJ, a befektetések, amelyek lenyelik és befagyasztják a pénzemet azon félelmem
miatt, hogy nincs nekem belőle elég öregkoromra. Most, biztos lévén abban, hogy
egészségi állapotom a tudatosságom függvénye, nem öregszem, sőt, fiatalabb
leszek. És mivel a bőség követi a tudatosságot, biztos vagyok benne, hogy
gazdagságot teremtek. Visszaszerzem munkám gyümölcsének tulajdon jogát, és
arra használom, hogy időt fordítsak önbeteljesítési célom elérésére.

5. A KISUJJ, a multik, amelyeket az alacsony ár hisztéria táplál azon a félelmemen keresztül,
hogy nincs elég. Most már ismerem vásárlóerőm mindenhatóságát
és a gazdagságot, amit okoz. Inkább magam és a helyi közösségemet
gazdagítom.
A kéz ujjai bezárulnak, és a pénz többé nem folyik ki a markomból.
Kinyilvánítom mindenhatóságomat.
Bőséget teremtek, és jólétet hozok létre magamnak,
a közösségemnek és a bolygómnak.
ISTEN VELED SZEGÉNYSÉG.
ISTEN HOZOTT JÓLÉT!

Néhány Elkerülendő Csapda

A NAGY NEHEZEN MEGSZERZETT ELŐNYÖK ŐRIZGETÉSE. Ezek túlélési előnyök, az egyenlőségért
és méltányosságért harcoló lakosság által a hatóságokból kicsikart engedmények. Ególiátom
páncélját alkotják, aminek napjai megszámláltattak. Elengedem korlátolt előnyeimet. Újra
felfedezem képességeimet, lehetőségeimet! Nagyon hálás vagyok a befektetésről szóló többoldali
egyezménynek, amelyet titokban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet dolgozott
ki, mely összehozta a világ 29 leggazdagabb nemzetét. A multik végső szuverenitását javasolták
a nemzeti kormányok, a közösségek és az állampolgárok felett. A lakosság egy része ellenezte,
ráébredve, hogy milyen ördögi ez a terv. Brávó!
Ami engem, Alisát illet, abbahagytam a hadviselést és önmagam megvédését egy
világkereskedelmi szervezet csalásai ellen. Nem reménykedem többé a jó pásztorban, és
abban a kevés engedményben, amelyet a hatóságok tesznek. Túllépek mindezeken. Egyéni
szuverenitásomat gyakorlom és visszaveszem határtalan jogaimat, amelyeket a szuverenitásom
biztosít nekem.

AZ INTÉZMÉNYEK MEGŐRZÉSE. Például az univerzális egészségbiztosítási pénztár valójában
egy állami monopólium, útban a privatizálás felé. Nincs ebben semmi új – pontosan ugyanaz a
régi történet. A monopólium az monopólium, egy rabszolgapiac, ahol egy kizárólagos kontrollal
bíró hatalom diktál. Szemben azzal, amit mondanak nekünk, semmi köze az „egészséggondozást
mindenkinek” célhoz. Még kevésbé van köze a nemzeti vagyon méltányos elosztásához. Mert a
nemzeti vagyon már rég el van osztva méltánytalanul, és semmilyen társadalmi egészségpénztár
(TB) nem fogja ezt megváltoztatni, a legkisebb mértékben sem. Mindenesetre a Nagy Pénz
kihasította magának a nemzeti vagyon oroszlán részét89. A lakosságnak az maradt, hogy a
morzsákon marakodhat. Amiről itt egyáltalán szó lehet, az a maradék méltányos újraosztása. Adjuk
fel az olyan korlátozó túlélési intézményeinket, mint az univerzális egészséggondozás. Nincs rá
többé szükségünk. Abba kell hagynunk a pénzelésüket és készüljünk arra, hogy megteremtsük
a saját egészség szolgálatunkat. Rendelkezésünkre áll az összes emberi erőforrás az állások
betöltésére. Annyi épületünk és pénzünk van, amennyit csak akarunk. Érezzük jól magunkat!

MEGŐRIZNI A SZOCIÁLIS PROGRAMOKAT. Ezek is halálra vannak ítélve. Hagyom őket eltűnni. Mint
a kormány által nyújtott szociális háló, egy másik módját alkotják örökségünk – a Nagy Pénz
által meghagyott morzsák – újraosztásának. Nem a morzsákat akarom. Az egész tortát akarom. Ez
a bankároké ebben a pillanatban. Minden, amit tennem kell, bezárni kezem öt ujját, és az egész
torta vissza fog szállni rám. Ekkor leszek abban a helyzetben, hogy ellássam magam mindazokkal a
szolgáltatásokkal, amelyekről álmodom, és azokkal is, amikről még nem is álmodom!

KIHASZNÁLNI A LOTTÓZÁST. A népnek ez az ópiuma hamis reményt nyújt mindazoknak, akiknek
az a benyomásuk, hogy nincs reményük. Ez az ópium segít nekik egy kicsit tovább
túlélni, és megkopasztja őket, mielőtt végül is öngyilkosok lennének. Törvényes
drog, az Állam monopóliuma, amelyet támogatnak a hatóságok, a médiában
reklámozva. Függőséget okoz, amely erkölcsi és pénzügyi szinten megsemmisítő. A
hatóságok ügyes trükkje, hogy a nemzeti adósságot finanszírozza.
Egy kis józan észt, kérem!

A BŰNÖZŐ MAFFIA MEGSZÜNTETÉSE. A bűnöző maffia vetélytársa a törvényesített maffiának, a
kormánynak.. A kormány meg akarja szüntetni bűnöző névrokonát azzal, hogy létrehozza a saját
kábítószer kereskedelmi monopóliumát. A jogot és a jogi apparátust használja, hogy megszüntesse
a konkurenciát. A bűnöző szó a kormány tisztviselő szájából a konkurenciát jelenti. Ne feledkezzünk
meg róla, hogy a világ egyik legnagyobb kábítószer kereskedője Anglia koronája60.
Kanadai bankokat is felhasznál a drogból származó pénz tisztára mosására. Kanada, Svájc után a
második, az erre szakosodott pénzügyi területek közül.

HARC A MUNKANÉLKÜLISÉG ELLEN. A fejlődés szerencsétlen következménye… Örvendezem a
munkanélküliség miatt; az egy áldás. „Tudtunkra adja a szellemi energia kiszabadulását bilincseiből; két
felszabadított kéz és egy szabad fej a gondolkodásra.” állította Teilhard de Chardin. Kevesebbet dolgozni,
hogy biztosítsuk a túlélésünket, hát ez nem szuper? Igen, Deee nincs elég pénzem! Ez csak
addig igaz, amíg azt hiszem, hogy a pénz a munkából jön: nincs munka, nincs pénz. Micsoda
zsákutca! Rájöttem, hogy munkám elvesztése egy ajándék, amelyet annak érdekében teremtettem,
hogy fejlődjek. Üdvözlöm, és előnyt kovácsolok belőle azzal, hogy megtanulom, hogyan állítsam
meg azt, hogy „dolgozom, hogy megkeressem a megélhetésemet”.

SÁPÍTOZNI A NŐK SZEGÉNYSÉGE MIATT. A petefészkek nem teremtenek szegénységet, és a
szegénység nem női előjog. Ideje, hogy véget vessünk ennek az áldozat-rögeszmés felfogásnak,
amely erősíti a felelőtlenséget és a tehetetlenséget. A szegénység, ugyanúgy, mint a betegség,
nem létezik. Egy illúzió. Nincs semmilyen „szegény” legyen az férfi vagy nő. Csak isteni lények
vannak, akik a szegénységgel kísérleteznek, annak érdekében, hogy újra felfedezzék isteniségüket.

„MEGÉLHETÉSI SEGÉLY” KÖVETELÉSE, más szóval egy állampolgári jövedelem vagy általános
juttatás követelése. Ez nagyon divatos gondolat: minden állampolgárnak adni egy minden
feltételtől mentes minimális bevételt. Azt mondják, hogy az életben maradás egy jog, és mint ilyen,
kikövetelhető. Nem kisebb entitások állítják ezt, mint a nemzeti kormányok, sőt a világkormány.
Képzeld csak el, hogy a nagy gonosz farkast kérik fel, hogy etesse a birkákat! Felhizlalja a birkákat
azért, hogy jó ízűt lakmározhasson belőlük! A megélhetési segély egy általános szociális juttatás.
Egyenesen a rabszolgaságba vezet: add oda a létminimumot az embereknek, és aztán dolgoztasd
őket ingyért, a semmiért. A magam részéről véget vetek a szociális hálónak! Visszaszerzem az
örökségemet a kezem öt ujjának bezárásával, és ily módon bőséget teremtek!

ADAKOZNI JÓTÉKONYSÁGI CÉLOKRA és TÁMOGATNI A HUMANITÁRIUS CSELEKEDETEKET. Ami engem,
Alizát illet, véget vetek ennek a képmutatásnak, és elfogadom felelősségemet, mint a szabadság,
az éhínség és a háború teremtnője. Nincs több bűnrészesség, bezárom kezem öt ujját, és rögtön
megjelenik a bőség, a béke, az osztozás és a szeretet az egész bolygón.
Ami engem, Alizát illet, véget vetek ennek a képmutatásnak, és elfogadom felelősségemet,
mint a szabadság, az éhínség és a háború teremtő istennője. Nincs többé bűnrészesség,
bezárom kezem öt ujját, és rögtön megjelenik a bőség, a béke, az osztozás és a szeretet az
egész bolygón.

Lélek biznisz

A vallás és a spiritualitás pontosan az az isteniségünknek, ami az orvoslás az egészségünknek:
a félelem hasznot hajtó kihasználása. Az orvostudomány kihasználja a haláltól való félelmünket,
míg a vallás az attól való félelmünket, ami a halál után jön. A nagyobb vallások multinacionális
vállalatbirodalmakká nőtték ki magukat, és ezzel létrejött a lélekbiznisz, ami elképesztően
jövedelmező. Piacuk globális – hatmilliárd ember (6 000 000 000).
Vannak régen alapított vallások és új vallások, amelyek konkurálnak velük. Aztán vannak a
spirituális mozgalmak és szervezetek. Sikerük abból a tényből származik, hogy olyan biztosítást
adnak el, amiért előre kell fizetnünk, de csak a halálunk után jelentkezhetünk a térítésért.
A vevőnek egy életen keresztül igazolnia kell a hitét. Ez egy örökélet-biztosítás – védelem az örökpokol
ellen.
Az emberiségnek van egy veleszületett spirituális törekvése, egy keresés, valami az anyaginál
nagyszerűbb – az abszolút, a teljesség, a tökéletesség, a végtelen, az isteni – iránt. Mi fog történni,
amikor az emberiség felfedezi benső isteniségét?
A spiritualitás vált a népszerű válasszá erre a kérdésre. Ez az „alternatív” vallás azokat vonzotta,
akiket nem elégítettek ki a hivatalos vallások, ugyanúgy, mint azok, akik az „alternatív” orvosláshoz
fordultak a hagyományos orvoslástól megcsömörödve. Habár ez az „alternatíva” semmivel sem
hatékonyabb, mint hagyományos ellenpárja abban, hogy megóvja az embereket a haláltól. Mi fog
történni, amikor az emberek felfedezik, hogy meg tudják gyógyítani magukat, amikor ráébrednek
benső gyógyító erejükre?
A hivatalos vallások a kormány segítségével háborút viselnek a spirituális mozgalmak ellen. Ez
„boszorkányüldözés” hangulatot teremtett – semmi újdonság nincs ebben!
A spiritualitás a lélek-biznisz utolsó bástyája. Ezek a mozgalmak egy fejlettebb víziót
terjesztenek, amely módot nyújt hívőinek arra, hogy a végítéletet elkerülhessék. Azonban továbbra
is fenntartják azt az állapotukat, hogy ők csupán a szegény szerencsétlen áldozatok, birkák, egy
mindenható külső teremtő esendő teremtményei. A spiritualitás lecsendesíti a lelkiismeretet.
Híveinek megadja a jónak lenni, jókat tenni illúzióját. Áthárítja a felelősséget másokra, a be nem
avatott, rossz másokra. Kettősséget teremt, van a jó és van a rossz.
A vallásokkal és a spirituális mozgalmakkal ugyanaz a probléma: fenntartják a teremtő és a
teremtmény szétválasztását, amely a megosztás és a konfliktus elsődleges forrása. Amíg ez a
szétválasztás létezik, mindig lesz helye egy közvetítőnek, ennél fogva a hierarchiának.
Amíg a jó pásztor folytathatja a birka győzködését a pásztor fontosságáról, a lélekbiznisz
továbbra is gyarapodni fog, és a pásztor megtarthatja az állását. Azon a napon,
amikor az emberi lények tudatára ébrednek benső isteniségüknek, a lélek-biznisz
csődbe megy, és a pásztor azon kapja magát, hogy új állást kell keresnie.

VALLÁS, SPIRITUALITÁS KONTRA ISTENISÉG

Mennyit Ér a Lelkem?
A legbecsesebb kincsem a lelkem. Ez a fizikai házam alapja. A létezésem
az, amelyen birtoklásom nyugszik, és amire épül. Egészséges lélek, egy
egészséges testben békét, boldogságot és szabadságot hoz. Elvezet az
isteniséghez, és meg teremti a Paradicsomot a Földön, itt és most. De csak egy
feltétellel: hinni kell benne és magamban, bármiféle biztosíték NÉLKÜL. Vak
engedelmességgel lelkemnek-lelkiismeretemnek.
Deee nem ez az az állapot, amit az Ególiátom akar. Kétséget hint el
az elmémben. Addig mossa az agyamat, amíg azt nem hiszem, hogy egy
alsóbbrendű és gyarló teremtmény vagyok. Nálamnál felsőbbrendű lényekre van szükségem
ahhoz, hogy túléljek a Földön, nélkülük végem! Kitalál vallásokat, amelyek biztosítják nekem az örök
Paradicsomot életem végeztével. De egy feltétellel, bennük kell hinnem, nem magamban, és ezt
bizonyítanom is kell. Vak engedelmesség Isten törvényeinek, az Egyház törvényeinek, a feletteseim
törvényeinek...
Hogy a mennybe jussak, el kell adnom a lelkem a Földön. Áruba kell bocsátanom
magam, el kell adnom magam Lucifernek és földi képviselőinek: a vallásos-, spirituális-, szülői-,
kormányhatóságoknak... Mennyiért? Az ár az eladó lelkek számától függ. Minél több lelket adok el,
annál nagyobb árat kapok. Minél nagyobb a jutalom (HGP répák), annál kevesebb a büntetés (KME
botok).
A lélek-biznisz a kereslet-kínálat törvényének engedelmeskedik. A vallás képviseli a legjobb
minőség/ár arányt, a legjobb üzletet. Mind közül a legjobb répát, a Paradicsomot biztosítja
napjaim végeztével. Mindvégig enyhíti a tudatosságom hiányának feszültségét, a léleknek való
engedelmeskedés illúzióját nyújtva. Az ár, amit fizetnem kell: a HOZZÁJÁRULÁS, a hallgatás. Minél
több répát akarok, annál inkább prostituálnom kell magam. Minél magasabbra kapaszkodom a
társadalmi ranglétrán, annál jobban prostituálom magam.
A Beavatások
Egy szervezet minden szintjén be kell szolgáltatnom az árut, ez a beavatás. Minden
beavatáskor eladom lelkem egy részét. A hierarchia alján egy kis darabot, és ahogy emelkedem a
ranglétrán, egyre nagyobb és nagyobb darabokat. Bizonyos szervezetekben még ölni, lopni, nemi
erőszakot elkövetni, kínozni, felnőtt és gyerek áldozatot bemutatni is képesnek kell lennem, hogy
bizonyítsam vak engedelmességemet a feljebbvalóimnak. „Nem az a dolgod, hogy megkérdőjelezd
a Páholytól kapott parancsokat, hanem hogy végrehajtsd őket”, írja Clotilde Bersone12. Ha nem fizetsz,
nem emelkedsz. Senki sem maradhat ártatlan. Ez az az ár, amelyet a társadalom minden térületén
található „nagyok” mindegyike megfizetett: a politikusoktól a művészekig, a bankároktól a
szerzetesekig, az üzletemberektől a sportolókig. Lucifer jól megjutalmaz, cserébe megköveteli az
árut, a lelkedet. Amikor a csoportos foglalkozásokon szóba hozom ezt a témát, mindig van egy
vagy két ember, aki azt mondja nekem: „Nos, én évek óta tagja vagyok egy ilyen és ilyen szervezetnek, és
soha sem láttam ehhez hasonlót.” Ekkor rákérdezek: milyen szinten vannak? Kiderül, hogy az alacsony
szintek valamelyikén: nos ott még nem sok lelket adnak el. Úgy van ez, mint a vidéki pap esetében:
Tudja ő, hogy mi folyik a Vatikánban? Nyugodt lélekkel folytathatja bűnpártoló tevékenységét
anélkül, hogy bármilyen kérdést is feltenne magának.

Ami engem, Alizát illet, tisztán és messzehangzóan kimondom:
A LELKEM NEM ELADÓ! Nem prostituálom többé a lelkemet, semmilyen
körülmények között. Csak a lelkiismeretemnek engedelmeskedem. Csak
a lelkem-lelkiismeretem szerint tevékenykedem, tudva, hogy minden
intézmény Lucifert szolgálja. Azok nem mások, mint tükrök, amiket én
teremtettem saját képemre és hasonlatosságomra, hogy tudatára ébredjek
a túlélés következményeinek. Ez megtörtént. Nincs szükségem többé rájuk.
Nem leszek többé a RENDSZER cinkosa. Többé már nem félek a pokoltól,
egyébként már ott is vagyok. Megteremtettem a Poklot a Földön, és tanultam
belőle. Ennyi!
Vallások, Rendek, Szekták és Titkos Társaságok
Mi különbözteti meg ezeket? Semmi! Ugyanannak a meghatározásnak felelnek meg:
egy hierarchikusan strukturált szervezet, amelynek titkos célja az uralkodás. Amely meghozza saját
törvényeit, és megköveteli a törvényeknek való engedelmességet büntetés, kizárás vagy halál
terhe mellett.
Nincsenek jó vagy rossz VRSzTT-k (Vallások, Rendek, Szekták és Titkos Társaságok). Ezek szervezetek,
amelyek a lélek piacán konkurálnak. Mindegyiküket ugyanazon az alapon szervezték, a TAG-HAJÓ, TAG-SÁG
modell alapján (angolul MEMBER-SHIP: TAG-HAJÓ, TAG-SÁG – a ford.)
A TAGOKat hívőknek, testvéreknek, adeptusoknak, tanítványoknak, beavatottaknak hívják.
Isteni személyek, akik elhatározták, hogy eladják lelküket, hogy beléphessenek a juhakolba, hogy
menedéket találjanak. Most már tagok, részei a nyájnak, ahova beleolvadnak, és elvesztik identitásukat
és felelősségérzetüket. Most már részei a mindenségnek, egy test(ület), egy hajó tagjai.
A HAJÓ a test(ület), egy mesterséges személy lélek nélkül, a neve egyház, Nagy Keleti Páholy
(Grand Orient), Tengeri Szervezet (SeaOrg), egyházközség, páholy vagy rend. A testet tagok alkotják,
egy vezetővel a kormánynál, a kapitánnyal. Ő hozza a törvényeket, és vak engedelmességet
követel. A tagok nem tehetnek semmit a parancsa nélkül. Fenntartja a félelem uralmát. Olyan nevei
vannak, mint a Pápa, Dalai Láma, a Főrabbi, Pátriárka, Nagy Mester, Swami, Rektor, Commodore és
Monsignor. Címei között szerepelnek: Őszentsége, Őeminenciája, Nagytiszteletű és így tovább.
A VRSzTT-k különbségeket mutatnak megjelenésükben és módszereikben, ahogy
meghódítják a piacot, annak érdekében, hogy a lehető legtöbb tagot toborozhassák soraik
felduzzasztásához. A VRSzTT-k lépést tartanak a piac igényeivel, „fejlődnek”. Némelyik szigorú és
igaz hagyománytisztelő: ők az integristák. Mások világiakká válnak és hangsúlyozzák a „személyes
spirituális elkötelezettséget”. Ismét mások inkább egy életfilozófiaként határozzák meg magukat,
mint vallásként. Láthatunk „karizmatikus feltámadást” is. Néhányan elrejtik vezetőiket, míg mások
parádéznak az övéikkel a televízióban. Minél több tagjuk van, annál nagyobb a hatalmuk. Amikor
a Pápa megtiltja a fogamzásgátlást, és közel egymilliárd ember megfogadja, az bizony hatalom!
Amikor a Szabadkőművesség megteszi egyik tagját az ország elnökévé, és ő elnökként továbbra
is Mesterének engedelmeskedik, az hatalom! Lehet, hogy mesterséges hatalom, egyetértek,
de ez az, amiért a VRSzTT-k harcolnak. (A választásokon induló politikai „ellenfelek” ugyanazon mesternek
tartoznak engedelmességgel a titkos hatalmi piramisban – a szerk.) Nagyon könnyű felismerni egy VRSzTT-t.
Ha hierarchiája van, akkor ő, egy közülük. Ha megvan benne a jó és rossz kettőssége, akkor ő egy
közülük. Ha engedelmességet találsz benne egy tekintélynek, akkor ő egy közülük. Ha nőgyűlölő
és szétválasztja a férfit és a nőt, akkor ő egy közülük. Ha vannak törvények és szabályzat, akkor ezek
mind egyek közülük. Igencsak szép számmal találhatóak körülöttünk!

Milliárdokat vesz ki a magyar állam zsebéből még idén a Tesco

A Tesco mégiscsak megválik magyar beszállítói nagy részétől, ugyanis olyan szerződést próbál rájuk kényszeríteni, ami a magyar vállalkozások számára gyakorlatilag vállalhatatlan. Így várhatóan sok magyar termék tűnik el a magyarországi Tesco polcairól a következő fél év során, az átállás ugyanis októberben kezdődik. Természetesen mindez együtt jár a korábban már általam leírt adóelkerüléssel, valamint a transzferárak manipulálásával. Sajnos a sajtót eddig nem érdekelte, félő, hogy később már késő lesz – írja olvasónk, alább pedig helyzetelemzése.

Milliárdokat vesz ki a magyar állam zsebéből még idén a Tesco!

Sokat hallani mostanában a Tesco zavaros ügyeiről. Nem fizet túlórát? Mindenki tudja! Teljesen „normális”, hogy egy Tesco-dolgozó az előírt munkaidejénél többet dolgozik a valóságban, amit senki sem fizet meg neki. A dolgozóktól ellopott pénz azonban semmi ahhoz képest, amire most készül a Tesco gőzerővel.

Már korábban felkapták a különböző sajtóorgánumok a hírt, miszerint a Tesco kiszórja magyar beszállítóit és szlovákoktól vásárol a jövőben. A hír csak részigazság.
A valóságban őrületesen nagy adóelkerülés van a háttérben. A Tesco a non-food (nem élelmiszer) beszerzését szervezi ki az angliai központba, a raktározást pedig Pozsonyba.

A valóságban a magyar beszállítók többsége továbbra is szállít majd a Tescónak, azonban ezt már nem magyar telephelyre, hanem a pozsonyi központi raktárba teszi majd. A számlát pedig a Tesco egyik ún. szlovákiai leányvállalatának állítja ki.

Nézzük, miért jó ez a Tescónak? Amíg itthon vásárolt, minden egyes termék beszerzésekor a számla végösszege tartalmazott 25% áfát. Ez azt jelentette, hogy minden 1000 forintnyi árukészlet vásárlásakor 250 Ft-ot a „semmire” költött el az áruház. Igaz, hogy mindezt csak a szállítást követő 60 nappal később fizette meg a beszállítónak. Addig pedig a beszállító finanszírozta ezt az állam felé. Többségében kimondható, hogy a 60 nap alatt nem fordul át a Tesco non-food készlete, vagy ha mégis, akkor is milliárdos nagyságrendű áfával operálnak folyamatosan. Ennek a végére kerül pont, hiszen az ún. Szlovákiába történő szállítás és számlázás unión belüli értékesítés, így nincs áfa-tartalma. A Tesco pedig szépen visszahozza Magyarországra és az áfát így már csak akkor kell megfizetnie, ha eladta a terméket!

Pontos adat nem áll rendelkezésre, de könnyen belátható, hogy a magyar Tesco közel 100 hiperével sok milliárdos non-food árukészletet tart, így nem túlzás azt sem kijelenteni, hogy rövid távon (5-6 hónap alatt) több milliárd forintnyi áfát vesz majd ki az állam zsebéből, ami természetesen jelentős költségvetési, bevételi hiányt fog okozni.

Ez azonban egy rövid távú, egyszeri, igaz jelentős könyveléstechnikai/pénzügyi eredmény a Tesco számára. Sokkal jelentősebb a másik eredménye: a nyereség keletkezésének helyét szabadon tudja a Tesco megválasztani. Nem véletlenül Szlovákiára esett a választása.

Valamit megvett eddig 1000 Ft+áfáért, azaz 1250 Ft-ért és 2000 Ft+áfáért, azaz 2500 Ft-ért kitette a polcra, akkor keletkezett 1000 Ft árrése, ami után Magyarországon adózott le. Ezután megveszi nettó 1000 Ft-ért (áfát ugye nem fizet ekkor még), majd a szlovákiai Tesco a magyar Tescónak tetszőleges áron leszámlázza. Például 1800 Ft + áfa áron. A végár ugyanaz lesz, azonban 800 Ft árrés Szlovákiában keletkezett, 200 Ft pedig Magyarországon. Adózni pedig csak a nyereség után kell!

Ebben az esetben sem túlzás kijelenteni, hogy a Tesco iszonyatos mértékű iparűzési és társasági, illetve nyereségadó elkerülést visz ezzel véghez. Hogyan lehet ezt elkerülni az állam részéről? Nehéz ügy, mert mindezt teljesen jogszerűen teheti meg a Tesco az Unión belül.

Ügyesen, „trükkök százaival” lehetne felvenni a versenyt a törvényes adóelkerülőkkel szemben: a környező országoknál alacsonyabb adókkal és a magyar cégek nagyobb arányú támogatásával. Érdemes lenne végre belátni, hogy a kereskedelem nem fogja Magyarországot eltartani, a magyar tulajdonú gyártást kell erősíteni, ami azt a bizonyos "1000 Ft"-os terméket majd eladja a Tescónak, akárhová a világon!

Dr. Taxscientist

A Parlagfű-tea allergia elleni gyógyszer!

A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia, a hármaslevelű parlagfűé pedig: Ambrosia trifida. A parlagfű nem gyomnövény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények gyógyításra és ételek, italok készítésére használják őket.
Például a likőrök, borok közül nagyon finom az ürmösbor, vagy a likőr. Az egyéb hasznosságot illetően még 1973-ban, amikor először találkoztam személyesen Lajos Atyával, a lazarista missziós pappal Adonyban, úgy tudtam, hogy a parlagfű haszontalan gyomnövény, beszélgetés során szóba került a parlagfű mint allergén növény.
Lajos Atya védelmébe vette és elmondta róla, hogy régi gyógynövény könyvek leírják több gyógyító tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak a levelei és a virága, meg a pollenje is. Ezért szeretik legelni az állatok is. Elmondta, hogy a múlt századelőn az előkelő szalonokban az ambrózia illat volt az úri, és az előkelő illat. Ez pedig a parlagfű, az ambrózia artemisifolia illata volt. Aroma olaját aroma mécsesekben hevítették, de lehetett kapni, a szárított, összesodrott leveleiből készített füstölőt is.
A parlagfű egy ősi, nagyon intelligens növény. A parlagfűnek az a természetben a feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól!! Ahol parlagon van egy földdarab, ott elszaporodik, hogy megóvja, az adott föld területét. Ahogy megóvta, azután átadja a helyét más növényeknek, amelyek az így megóvott talajon már képesek voltak megmaradni és szaporodni. A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 40 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 40 %-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek!
Ugye mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop, stb), s nemcsak a parlagfű pollenjeire, s mégis a parlagfű van kikiáltva fő ellenségnek! Legalább annyi ember allergiás az állati szőrökre, különösen a kutya- és macskaszőrökre és ezen állatok ürülékeire, mint a parlagfű pollenjeire, s mégsem irtatják ki. 10 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy már nem allergiásak a parlagfűre.
Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem allergizáltak!!!
Akkor most ki a hibás a parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani? Vajon miért erőltetik még a kőolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal üzemelő motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van, vannak sokkal környezetkímélőbb, környezet tisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is?
Tagja vagyok a Palocsa Egyesületnek. Ezzel az egyesülettel még a múlt évezred utolsó éveiben Alcsútdobozon (Fejér Megye), egy több hektáros területet hagytunk parlagon, szándékosan, hogy mi lesz ezzel a földdarabbal a természet törvényei szerint.
Első évben teljes területét beterítette a parlagfű (hogy honnan tudta meg, hogy ott van egy üres földdarab?). A második évben már a parlagfű több, mint 50 %-ban visszaszorult és átadta a helyét más növénykultúráknak (megjelent a lóhere, a gyermekláncfű, az útilapu (bojtorján), a lósóska, fehér üröm, máriatövis, paréj, libatop, stb).
A következő évben már 20 % alá esett vissza a parlagfű aránya az adott területen, pedig senki sem irtotta!!. Öt év elteltével pedig mindössze az eredeti terület 1-2 %-án volt csak parlagfű!! Nem kell tehát irtani, visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól, s teszi a "dolgát"!
Az a tény, hogy az orvostudomány gyógyítani nem tud, csak kezelni, régóta ismert.
"Medicus curat, natura sanat."
Csak a beteg tudja saját magát meggyógyítani.
Az orvos csak kezel (kúrál), a (saját) természet gyógyít. Hippokratész és Galénusz óta semmi sem változott. De a gyógyszeripartól sem várhatjuk el egészségünket. Az is egy iparág méghozzá jövedelmezőbb, mint a hadiipar, amely a gyógyszerek eladásából él. Ha a gyógyszerek meggyógyítanának, nem csak szimptómákat szüntetnének meg vagy enyhítenének, rövidesen minden beteg egészséges lenne, és senki nem venne többé gyógyszert. Mindenki előtt világos, hogy egészséges nép egyidejűleg "halott gyógyszeripart" jelentene.
Ehhez nézzünk meg néhány idézetet. "Az orvostudomány (beleértve a gyógyszeripart) közvetlenül a szívinfarktus és a rák után az emberiség legveszélyesebb kórokozója lett. Egy átlag német ma kb. ötször annyi gyógyszert fogyaszt, mint közvetlenül a második világháború előtt. Vajon ettől legalább ötször olyan egészséges is? Természetesen nem. Ellenkezőleg: a német lakosság átlaga ma sokkal gyakrabban beteg, mint azelőtt... Hirtelenül így lett egy olyan iparágból, amely azért keletkezett, hogy betegségeket gyógyítson, új betegségek kiindulópontja." (Kurt Blüchel: Weisse Magier, Fischer Verlag, 1976 Az emberi szervezet tökéletes.
Még az önmaga iránt tanúsított barbár magatartás ellenére is az esetek többségében legalább 30-40 évig betegeskedés nélkül él. Az ember korábban nem érzett fájdalmakat, de egyszer csak számos betegség támadja meg. Azonnal a kórházhoz fordul segítségért, az orvos pedig, amikor felteszi neki a kérdést, honnan erednek ezek a kórok, azt feleli neki: "Mit akar Ön, hiszen ezek a korral járó betegségek."
Szemüveget rendelnek a betegnek, eltávolítják salakanyagokkal, kövekkel, baktériumokkal telített szerveit, kioperálják daganatait, stb. Az okok pedig, melyek ehhez az állapothoz vezettek, senkit nem érdekelnek, beleértve magát a beteget is.
Az emberek kifejlesztették a vegyi alapú gyógyszereket. A szervezetet azonban nem lehet becsapni. A szervezetnek csakis természetes eredetű gyógyszerekre van szüksége. Mi pedig tulajdonképpen egy tömegpusztító élelmiszer- és gyógyszeripari korszak feltételei között élünk. Azt hiszem, az emberek többsége józan ésszel gondolkodva egyetért azzal, hogy nem az a járható út, hogy kiirtunk mindent körülöttünk, ami virágzik, pollent termel mindent ami élő.
Az sem megoldás, hogy az allergiások szervezetét teletömjük kemikáliákkal, gyógyszerekkel, mert így olyan mellékhatások alakulhatnak ki, amelyek súlyosabb betegségeket idézhetnek el~o, mint maga az alapbetegség. Abból kell kiindulni, hogy miért van ma annyi beteg, így pollenallergia is. 60-80 évvel ezelőtt kevesebb ember volt és több pollent termelő növény, tehát egy emberre fajlagosan több pollen jutott, mint napjainkban, és mégsem volt ennyi allergiás, asztmás beteg. A virágporok nem veszedelmesek, hanem hasznosak (az egyik legértékesebb táplálékunk). Van, aki a lisztre érzékeny, és mégsem mondjuk, hogy veszedelmes a liszt. Korábban tisztább volt a környezetünk és az emberek is egészségesebben táplálkoztak, többet mozogtak, türelmesebbek voltak egymáshoz, nem zúdult rájuk annyi stressz, annyi elektroszmog, mint napjainkban. A táplálkozás is nagyon sokat jelent az immunrendszer erősítése szempontjából. A mai átlagember sietve, kapkodva eszik, akár otthon van, akár úgynevezett gyorsétkezdékben. Nem rágja meg jól az ételt, emellett egyoldalúan táplálkozik, az élelmiszeripar által gyártott különféle tartósítószereket, ízfokozókat, állományjavítókat, mesterséges színezékeket, "természet azonos" aromákat, emulgeáló-szereket, stb. tartalmazó, agyon sütött-főzött, hőkezelt ételeket fogyasztja. Az ipari élelmiszerekben levő különböző vegyszerek annyira feldúsulnak az ilyen táplálékokat fogyasztó emberekben, hogy a szervezetük immunrendszerét teljesen leköti az ezen anyagok elleni küzdelem, s ha ilyenkor virágzik egy parlagfű, egy fűzfa, egy ürömféle, akkor annak az egyébként hasznos pollenjei már teljesen megzavarják a szervezetet (autoimmun reakciók).
De nemcsak az ipari élelmiszer-előállítás során mérgeződik az étel, hanem a megtermelés során is, mivel többnyire ez is iparilag történik. Például az állatok, hogy minél előbb vágásérettek legyenek, különböző kémiai anabolitikus szereket kapnak, hogy minél előbb meg legyen - mozgás nélkül - az izomtömegük. Az ember az ilyen szereket a hússal együtt elfogyasztja, ezek a szerek egy idő után feldúsulnak, kumulálódnak a szervezetben, ami aztán mérgezi a szervezetet, gyengíti az immunrendszert.
Régen az állatok izomzata a mozgástól (legelő, rét) alakult ki, nem tartalmazott ilyen szereket. Az állatok tápláléka sem tartalmazott annyi káros anyagot, mint napjainkban. Az iparszerűen tartott állatok, hogy ne kapjanak el egymástól különböző állatbetegségeket (száj- és körömfájás, tüdővész, takonykór, streptococcus, fakultatíve patogén baktériumok stb.), állandóan, tápba keverten- különböző gyógyszereket, antibiotikumokat kapnak, melyeknek maradványai szintén belekerülnek a húst fogyasztó ember szervezetébe.
Ma már antibiotikumért nem a patikába kell menni, hozzájutunk a hús- és a tejboltok termékeiből is. Az állatok táplálékának egy részét a közutak, szennyező ipari üzemek közvetlen közelében termelik meg. Az árokparti széna még alomnak sem alkalmas, nemhogy tápláléknak. Benne van a kipufogógázok szennyeződése, az úton elrobogó járművek gumipora, fékbetét pora, kuplungbetét pora, stb. Az elektromos vezetékekkel körülvett nagyüzemi csirkék és pulykák mindegyike leukémiás! Beteg állatokat etetnek a húsevőkkel! Ez is bioterrorizmus!
A közutaktól számítottan 50-80 méteren belül termelt növények annyi koncentrált mérget tartalmaznak, hogy ha el is keverednek a többi, távolabb termelt növénnyel, akkor is mérgezik az állatok szervezetét, így a húsát, tejét, tojását is. Az ember közvetlenül is fogyaszt ilyen módon termelt élelmiszereket, amelyek szintén az immunrendszert gyengítik. A megoldás az lenne, hogy ha minden út mellett kb. 50 méter széles, minden gyár, légszennyező üzem mellett kb. 100 méter széles erdősávot telepítenének, ami felfogná a gépjárművek, gyárak által kibocsátott mérgeket és tisztítaná a levegőt. Be kellene indítani egy olyan mozgalmat, hogy "Erdősávot az utak, a gyárak mellé!", a parlagfű irtása helyett. A közönséges diesel motorok kipufogógázának koromszemcséit kiszűri az orrunk csillószőrzete. A legújabb "korszerű" HDI, TDI diesel motorok üzemanyagát olyan finomszemcsékké porlasztják szét, hogy azt már nem szűri ki a csillószőrzetünk, hanem belekerül a tüdőnkbe, ott lerakódik, megbetegíti azt. A különböző mesterséges illatanyagok (dezodorok, öblítők, WC szagtalanítók, légfrissítők, stb.) is feldúsulhatnak, de e nélkül is kiválthatnak allergiás reakciókat. Hasonló hatást vált ki a molyirtó naftalin is.
A természetes életmód, a természetes ételek, a "kóser" dolgok adják meg a lehetőséget a túlélésre. Ha megszegünk egy törvényt úgy, hogy nem tudjuk, hogy amit tettünk az törvénysértő, megbüntetnek, ugyanis van egy szabály, miszerint a törvények nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól. A természet törvényeinek nem ismerése sem mentesít a felelősségre vonás alól. A felelősségre vonás betegség formájában jelentkezik! A "kóser" étel vércsoport szerint fogyasztva védi az emberek egészségét és szaporodóképességét! Nemcsak a hús- és húskészítmények, valamint a tej- és tejtermékek fogyasztását kell kerülnie az allergiás, asztmás betegnek, hanem az egyéb gyorsan bomló fehérjefélék - gomba, tojás, stb.- fogyasztását is. Ez még a biohúsra is vonatkozik. A hullamérgek az állat leölése után azonnal megjelennek az állat szervezetében. (Nem véletlenül hívják a vegetáriánusok - én is az vagyok már 16. éve- a húslevest hullateának vagy dögteának!) A gombák esetében is hamar keletkeznek olyan fehérje méreganyagok (toxinok), amelyek akár halálosak is lehetnek. S hogy a hús ne büdösödjön, szebb színe legyen, iparilag salétrommal és egyéb olyan szerekkel kezelik, amelyek szintén mérgezést okoznak. Az utóbbi idők döghús-botrányairól, pestises, madár-influenzás, prionos húsairól már nem is szólok, mert ezek önmagukért beszélnek! Mi természetgyógyászok holisztikus szemlélettel gyógyítunk, a test, a lélek, a szellem vizsgálatával és figyelembevételével, tehát nemcsak tüneti síkon kezelünk. Lelki dolgaink, lelki jelenségeink kivetülnek a fizikai-testi síkra is. A test a lélek temploma és a lélek megbetegítheti és meg is gyógyíthatja a testet.
Az emberiség legnagyobb megtartó ereje a szeretet, ami annyit jelent, hogy elfogadom a másikat, a másságot, azaz szeretem. A szeretettel gyógyítani lehet magunkat is, mást is. Magunkat is szeretni kell. El kell fogadtatni magunkat a világgal. Örülni kell annak, hogy egyáltalán vagyunk, élünk. Sajnos a civilizálódás, az urbanizáció távolabb sodorta egymástól az embereket, a szeretet helyett a harag, a gyűlölködés, az irigység, a közömbösség dominál. Minél kevésbé tudja valaki elfogadni a másikat, tudata alatt az énje is válogat, hogy kit szeret, kit nem. Erősen válogatnak az emberek azok közül, akiket szeretni lehetne. Akiket nem szeretnek, azokra allergiásak, mérgesek. Tüsszögéssel, köhögéssel fejezik ki, ha valakit vagy valamint nem tudnak elfogadni, szeretni. Persze ezt nem szemtől-szembe nyilvánítják ki, ahhoz nem elég bátrak (főnökök, rokonok). Az el nem fogadott dolgok, helyzetek, személyek helyébe alacsonyabb tudati síkú dolgokat helyeznek, amelyek nem tudnak visszavágni, ilyen például a virágpor, a kutya-, macskaszőr, a szőnyegpor, a poratka, ásványi anyagok, gázok, gőzök, stb. Ezek az emberek tudat alatt védekeznek a szeretet ellen, mert nem bírják elviselni annak terhét, mivel akkor nekik is viszontszeretniük kellene. Allergiások másokra és mindenre. (Javasolom elolvasásra Don Miguel Ruiz: A toltékok ősi bölcsessége c. sorozatának könyveit.) Sokan vágynak a szeretetre, ezért tartanak kutyát. A kutyába bele lehet rúgni, meg lehet szidni, akkor is szereti a gazdáját. Minél inkább szeretettel közelítünk él~o és élettelen környezetünk felé, ez a szeretet visszasugárzódik, visszatükröződik felénk, meggyógyulunk. Ha mosolygunk valakire, legtöbbször mosolyt is kapunk vissza! A mosoly nem kerül pénzbe! A homo sapiens nem arra teremtetett, hogy ölje egymást.
Ha mi öljük a természetet, az is öl bennünket. Nem igaz, hogy nem előzhető meg az allergia, az asztma és nem gyógyítható meg teljesen a beteg. Nem a természetet kell kiirtani, hanem nekünk kell visszaidomulnunk a természethez. Az evolúciós folyamatban az ember szervezete évezredek alatt alakult ki és mindig harmóniában volt a természettel. Az utóbbi 50 évben annyira eltávolodtunk a természettől, hogy ilyen gyorsan nem tud az emberi szervezet reagálni a változásokra, s diszharmónia alakul ki, megbetegszik. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, az embernek megvan a tudása, megvannak az eszközei, csak nem használja egyiket sem, vagy nem úgy használja, ahogy kellene. A természet körforgásában minden növénynek, állatnak megvan a szerepe. Ha ezt a körforgást megbolygatjuk, ennek előre be nem látható következményei lehetnek, felbomlik az ökológiai, biológiai egyensúly. Nem a parlagfüvet, nem a libatopot, nem a fűzfát, nem a lisztet adó búzát, stb. kell kiirtani, hanem helyes életmóddal, helyes táplálkozással kell erősíteni az immunrendszerünket, kerülni kell a káros geopatogén zónákat (vízér, Hartmann-háló), és akkor az sem árt meg, ha virágporfelhőben járunk. Hazánkban úgy akarnak védekezni az allergia ellen az illetékesek és mindenféle egyletek, hogy a parlagfű irtására szólítanak fel. A parlagfüvet csak vegyszerekkel tudnák véglegesen kiirtani, ha egyáltalán véghez lehetne ezt vinni. A parlagfű is a természet része és kipusztításával felborulna a természet rendje. A vegyszeres irtás több kárt okozna az embereknek és a természetnek, mint a parlagfű az embereknek. A parlagfű után aztán jönnének a többi allergének, az ürömfélék, a libatop, a nyírfák és még sorolhatnám a növényeket s végül nem volna körülöttünk természet, mert a kultúrnövényeket is irtani kellene, mert aki allergiás, az előbb-utóbb a kukorica, a búza, stb. pollenjeire is érzékennyé válna, s így lassan kipusztulna az emberiség is. Engem nem tudnak megbüntetni a parlagfű nem irtása miatt, ugyanis én úgy irtom a parlagfüvet, hogy megeszem!
A parlagfű az emberek számára is ehető, s azóta rendszeresen fogyasztom, az év minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem-, vagy zeller-zölddel, - önmagában sem rossz!- és rászórom a szendvicseimre, a kiszedett ételeimre ( leves, kása, tészta, főzelék, barnarizs). Ebben a zsenge korban nagyon sokat leszedek és leszárítom, majd szárítva tárolom, s így egész évben tudom az ételeimbe, ételeimre tenni a szárított, megőrölt porát. Sokan nem hitték el, hogy jómagam eszem a parlagfüvet, ezért rám küldték a különböző tv-s társaságokat is, akik felvették, ahogy a parlagfüvet fogyasztom. Veterán dobóatléta vagyok és sokszor vannak olyan monstre versenyek, ahol több órán keresztül kell dobálni különböző súlyú nehézkalapácsokat. Ilyenkor szoktam a teljesítményem fokozása céljából a verseny színhelye körült talált parlagfűből fogyasztani, önmagában és nyersen. El is neveztek a sporttársaim fűevőnek. Aztán megdöbbentette őket, hogy a parlagfű-evésem után kb. 20 percen belül egyre javultak az eredményeim. Néhány követőm is akad majdnem mindig és náluk is hasonló teljesítmény javulásokat lehetett tapasztalni. Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufás-skatulyányi zöld port több tízezer (!) forintért. Kérdeztem, hogy mi van a dobozban és miért olyan drága? Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejt termelését fokozza a zöld por és ezáltal minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg a port pedig tudtam, hogy egy keletet, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, hanem megízleltem s megszagoltam. Kellemes volt a meglepetésem, ugyanis a zöld por, a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta napi szinten fogyasztok! Az is igaz, hogy akiket eddig meg tudtam győzni arról, hogy a parlagfű rendszeres fogyasztása milyen hasznos, meggyógyultak belőle, a parlagfű allergiából is. A gyógyszerek mellékhatásai következtében, csak Magyarországon minden órában meghal egy ember, de sokkal többen halnak bele abba, amit a patológusok már régóta tudnak, hogy minden második felboncolt embert tévesen diagnosztizáltak és tévesen gyógyszereztek, mivel nem az volt a halál oka, amivel kezelték a betegségüket!

Forrás: Weixl-Várhegyi László feltaláló, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta, természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége, a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesület tagja, a  Tudományos Rendőrség alapító tagja és szóvivője